A Google Lunar X Prize nevű versenyük a polgári űrkutatást, űrhajózást hivatott elősegíteni – 30 millió dollárt kap az a magáncég, amelyik 2014. december 31-ig járművet küld a Holdra, az megtesz ott 500 métert, és jeleket küld vissza a Földre. Egyszerű célok, komoly megvalósítási nehézségekkel.

Ami miatt foglalkozom a történettel ebben a blogban (amellett, hogy komoly sci-fi rajongóként az űrkutatás is baromira érdekel), az az, hogy van egy magyar csapat is, amelyik elindul a díjhoz vezető rögös úton. A Puli Space Technologies ma fog valahol sajtótájékoztatót adni a terveikről, de az Indexen már van róla egy jobb összefoglalóaz SFportalon egy több, mint háromnegyed órás bemutatkozó videó róla, illetve is róluk. Szimpatikusak az elképzelések, laikusként persze annyit értek hozzá, mint tyúk az ábécéhez, mindenesetre támogatásra érdemes a dolog.

Nem is csak azért, mert hátha tényleg egy magyar csapat tudja megnyerni a díjat, hanem az odavezető út miatt is. A magyar kutatói réteg, egyáltalán, a magyar kutatás elég nagy trutyiban van, hogy finoman fogalmazzak, holott egyébként tényleg jó koponyák dolgoznak tudományos területen – sajnos egyre inkább külföldre menekülve. Már maga az indulás ténye is szerintem adna egy finom lökést a témának, reményt arra, hogy érdemes lehet Magyarországon tudományos kutatásokkal foglalkozni. És az sem mindegy, hogy a csapat tagjai mennyi mindent tanulhatnak ebből a projectből, mekkorát fejlődhetnek a megtett úton – ha megnyerik a díjat, az már csak hab a tortán.

A Puli előtt tornyosuló első akadály viszont csöppet sem tudományos jellegű – 50.000 dollárt kell összeszedni ahhoz, hogy egyáltalán nevezhessenek. Mint kiszámolták, ha 15000 ember ad fejenként 1000 Ft-ot, akkor le van tudva a probléma, így elindították a Kis Lépés Klubot, ahol támogatni lehet a csapatot. Valahol dolgozik bennem a puszta kíváncsiság is, hogy vajon tényleg össze lehet-e szedni ennyi pénzt ilyen célra közösségileg – drukkolok annak, hogy igen legyen a válasz.

Google Lunar X Prize – magyar nevezővel is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. A keresők megölik a tartalomgyártást?
2. InfluenceRank – új Google értékelés a láthatáron?
3. Google.hu usability elemzés

Mindkettőt, csak a megfelelő helyen és időben. Egy jó étterem jó menüjében a főfogásnak meg a desszertnek is meg van a maga helye.

Amikor arról vitatkozunk, hogy akkor most a közösségi aktivitásokba vagy a keresésbe kell energiát fektetni, akkor valahogy egy valamiről feledkezünk meg: magáról a célról. Ügyfelenként, hirdetőnként változik, hogy mi is ez a cél – a cél ismerete nélkül pedig finoman szólva is nehézkes megtalálni a megfelelő eszközt.

Születésnapra inkább viszek szülinapi tortát, mint chilisbabot.

Másra jó a keresés, és másra jó a közösségi média – és ismét másra jók azok a hirdetési rendszerek is, amelyek akár egyikre, akár másikra alapulnak.

Amikor social vs. search-ről beszélünk, akkor kimondva-kimondatlanul azt a kérdést boncolgatjuk, hogy akkor most a Google vagy a Facebook lesz-e az online világ ura. Jelentem, mindkettőnek lesz egy-egy saját királysága, és ha nem cseszik el, akkor mindkettő ragyogóan meg is fog élni belőle.

Amit Doransky ír arról, hogy “A felhasználók kattintási és lájkolási mintázatai alapján fog hirdetést elhelyezni a Facebook a tartalmi partner hálózatban”, az egy működőképes dolog, remélhetőleg sokkal jobban fogják implementálni a dolgot, mint a jelenlegi belső hirdetési rendszert, ami kifinomultságban fényévekre van az AdWords-től. Ahogy Bánónak is igaza van abban, hogy a Google “Minden egyes keresésre a létező legrelevánsabb hirdetéseket fogja adni”, ami még hosszú-hosszú ideig az egyik létező leghatékonyabb hirdetési forma lesz. (A “social ki fogja nyírni /  vissza fogja szorítani a keresést” című jövőképeket már csak hivatalból is marhaságnak tartom.)

A kétféle megközelítés nem kell, hogy egymás konkurense legyen. Sőt. A nyugati világ egyik legnépszerűbb buzzwordje az integráció, a többféle csatorna és eszköz megfelelő mixelése. Hirdetőként nem Facebook usereket, nem is Google usereket, hanem vásárlókat akarok elérni, és azt nézem meg, hogy a célközönségem mit csinál, hova jár – és a megfelelő helyeken csapkodom le a labdát.

Az sem mindegy, hogy a vásárlási folyamat mely szakaszában mivel akarjuk elérni a felhasználót – olyannyira nem, hogy még egyes kulcsszó típusok is más-más fázishoz kapcsolódhatnak. [Erről már volt szó egy korábbi bejegyzésemben is.] Az ismertség építésre, az érdeklődés felkeltésére a tartalmi hálózat, a közösségi média vagy akár a szimpla bannerkampány is sokszor hatékonyabb, mint a Google keresőjében való megjelenés – ez utóbbi viszont elengedhetetlenül fontos lehet ahhoz, hogy a teljes folyamat konvertáljon. (Emellett pedig fontos visszajelzést is nyújt: ha jó volt az egyéb online vagy offline kampány, akkor többen fognak a márkanevemre keresni, mint egyébként – a keresésszám jó indikátora az egyéb aktivitások sikerességének.)

A lényeg: ne a gombhoz akarjunk kabátot venni, az egyes hatékony marketing eszközök használata önmagában még nem jelent hatékony marketinget. Az egyes eszközök között a legtöbb esetben nem az OR, hanem az AND kapcsoló áll – amennyiben beleilleszkednek egy stratégiába. Jó étvágyat kívánok mindenkinek.

Keresőmarketing vs. Social Media – Alma vs. Chili? is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. Keresőmarketing – keresőszavak nélkül?
2. Keresőmarketing Nap 2010 – twitter
3. Digitális Média Tények Könyve 2009

Nincs fél napja azonban, hogy – közvetlenül az Iphone vs. Android konferencia után, amit még WinMos felhasználóként ültem végig – megérkezett a HTC Desire. Alapos tesztre még nem volt időm, de az első benyomások alapvetően pozitívak.

A HTC Desire – a korábbi HTC telefonjaimhoz képest – meglepően pici dobozban érkezik, nemhogy 15, de szvsz 2 milla sem fér el benne (a teszthez szponzorok jelentkezését várom, állami szektor előnyben). A második negatívum a hátlappal kapcsolatos, mondjuk nekem olyan telefonom még nem volt, ahol kényelmesen tudták volna megoldani a hátlap levételét. A harmadik – nem is annyira negatívum, csak tény -, hogy a Desire nem tud magyarul, ami engem annyira nem zavar, de ez biztos jelentős korlátja lesz a nagyobb hazai elterjedésnek, ha nem változtatnak rajta. Viszont legalább az ékezetes betűket tudja, az “árvíztűrő tükörfúrógép” teszten simán átment a telefon – igaz, ezt egy picit lassan tudtam bepötyögni elsőre, de hát szokni kell még a billentyűzetet. Ami egyébként jól meg van oldva.

Ami nagyon pozitív volt – bár valahol el is vártam -, hogy végre nem kellett a contact listáimmal szenvednem. Korábbi telefonokon mindig szívás volt, a WinMo-sok esetében már annyira nem, hiszen az Outlook szinkronizálás megoldotta a dolgot. Bekapcsoltam a telefont, az Android első kérdései pedig a Gmail / Facebook / Twitter / Flickr azonosítóim és jelszavaim voltak. Utóbbival nem rendelkezem, az első három megadását követően viszont néhány szempillantás alatt leszinkronizálta a listámat. Mitöbb, intelligensen össze is kombinálja az adatokat – akit egyértelműen azonosítani tud, hogy több rendszerben is a contactom, azt egy névjegy alá rendezi. Így a telefonszám az lehet, hogy a Gmailből jön, de a személyhez tartozó avatar már a Facebookból.

A HTC Desire egy nagyon kényelmesen kezelhető cucc egyébként – nem tudom, hogy ez az Android keretrendszer vagy a HTC érdeme-e elsősorban. Mindenesetre a gyártó Sense felülete már a WinMo-s is egy áldás volt.

Egyelőre még nem volt időm alaposabban elmélyedni az Android rejtelmeiben, de elsőre nagyon kézreálló a kezelése, és abszolút jó élményt nyújt a telefon. Hogy az életben mennyire lesz jól használható, előjönnek-e rejtett vagy bosszantó hibák, az persze gyorsan ki fog derülni. Viszont elsőre nagyon örülök, hogy beszereztem a Desiret. Folytatása következik.

HTC Desire – első benyomások egy Android telefonról is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

No related posts.

A Google nyilatkozata szerint hisznek abban, hogy a nyílt web kimondottan hasznos a felhasználóknak és a tartalom szolgáltatóknak is – de a nyíltság nem feltétlenül egyenlő az ingyenességgel. A közleményből az is kiderül, hogy a Google Checkout már képes kezelni előfizetéseket, de ezt még fejleszteni kell a média tulajdonosok érdekeinek megfelelően.

A normál bankkártyás vagy egyéb fizetési metódusok azért nem használhatóak megfelelően a kis összegű fizetések esetében, mert a tranzakciós díjak túlságosan magasak ehhez – ezt lenne képes áthidalni a Google rendszere.

A kérdés nem az, hogy a Google képes lenne-e kifejleszteni egy ilyen rendszert úgy, hogy használható is legyen. A kérdés az, hogy életképes-e egyáltalán az az üzleti modell, amely arra alapoz, hogy a hírekért fizetni fog a felhasználó. Ebben pedig alapvetően osztom Konrád véleményét: nem valószínű, hogy a most ingyenesen elérhető hírekért a látogatók fizetni akarnának, ehhez nagyon-nagyon speciális tartalom fog szükségeltetni. Ez pedig jelentősen szűkíti a micropayment felhasználási körét – már ami az átlag hírsiteokat illeti.

Google micropayment rendszer készül is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. A keresők megölik a tartalomgyártást?
2. Google.hu usability elemzés
3. InfluenceRank – új Google értékelés a láthatáron?

Mik azok az okok, amik ahhoz vezetnek, hogy ne kulcsszó alapon célozzuk a hirdetéseket?

a., hosszabb, több szavas kereső kifejezések: a keresések nagyon a long-tail irányába mennek. Az egy-két szavas keresések mennyisége csökken (a 2 szavasoké pl. 5%-al csökkent 2008 januárja és 2009 januárja között). Ezzel szemben az 5-nél több szót tartalmazó kifejezések száma 10%-al megnőtt.

b., egyedi kereső kifejezések: a Google adatai szerint az elmúlt 6 hónap kereséseinek 20-25%-a új, egyedi kifejezés volt

c., fejlődnek a felhasználók: egyre szofisztikáltabb módon keresnek. Nick Fox egy példát is mutatott erre. Míg 2007-ben “kasmír pulóver”-re 47 különféle kulcsszóval kerestek a látogatók, addig 2008-ban már 73-ra emelkedett ez a szám.

d., ellenállás a csináld magad rendszerekkel szemben: a Google felismerte, hogy egy csomó potenciális hirdető számára egész egyszerűen kényelmetlen az AdWords használata. Meg kell határozni a kulcsszavakat, kampánybeállítások vannak, szöveget kell írni a kampánycsoportoknak megfelelően, satöbbi, satöbbi. Új módszert akarnak tehát kifejleszteni, ami a hirdetőt összekapcsolják a keresést végző felhasználóval. [Nem értem, mi a baj azzal, hogy marketinghez szakértőt kell alkalmazni, ha kocsim lenne, szervízbe vinném sk. bütykölés helyett - MJ.]

És akkor mi lehet a jövő?

Nick Fox szerint a kulcsszavak ezentúl a relevanciához vezető utat jelentik majd. Mint elmondta, semmi ok nincs arra, hogy egy hirdető ne érhesse el ugyanazokat az eredményeket így, mintha saját kezűleg menedzselné a kulcsszó listát. Gyakorlatilag arról van szó, hogy ezentúl a célzást maga a Google végezné.

Így például egy nagykereskedő az árukészlet jellemzőit töltené fel az AdWordsbe – a Google pedig saját maga “találná ki”, hogy hol kell ezeket az árukat hirdetni. Példát is mondott erre a dologra – egy vízvezeték szerelő a saját szolgáltatásait töltené fel az AdWords rendszerbe, a Google pedig ennek alapján megjelenítené a következő témákra a hirdetéseket:

- csap
- fürdőkád
- vécé
- mosogató, stb.

Nick Fox szerint ezzel nagyban lehetne javítani az AdWords hatékonyságán. A hirdetőknek nem kellene foglalkozniuk a kulcsszó listák összeállításával, könnyebben összekapcsolódhatnának a hirdetők és a felhasználók.

Ez persze egyáltalán nem biztos, hogy a jövő, inkább egy elképzelés a jövőről. És persze a megvalósuláshoz nagyon sok fejlesztést igényelne a Google részéről is a dolog.

Elég csak belenézni a Keyword Toolba, és ellenőrízni a “Kapcsolódó keresések” alatt felkínált kulcsszó javaslatokat: annyi sok irreleváns javaslat van alatta, hogy ha ezeket automatikusan belevenné a kampányokba a Google, akkor az egészen biztosan ártana a hatékonyságnak. De elég visszagondolni a CPA-alapú árazási rendszer kudarcára is: elvileg arról szólt volna a dolog, hogy a liciteket a megadott CPA alapján próbálja meg beállítani. Azonban egy közepes képességű AdWords szakértő is képes volt minimális befektetett munkával jobb árakat kihozni, mint a Google automatizmusa.

Keresőmarketing – keresőszavak nélkül? is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. Keresőmarketing vs. Social Media – Alma vs. Chili?
2. Keresés ≠ Google
3. Analytics goal-ok most már az AdWordsben is láthatóak lesznek

Ezek a hálózatok hasonlóképp hirdethetnek, mint a normál AdWords megjelenítők. Azaz, ugyanúgy licitálniuk kell a helyekért, ugyanúgy célozhatnak kulcsszó vagy honlap alapon. A Google célja – elmondásuk szerint -, hogy növeljék a versenyt az AdSense felületekért, még több minőségi hirdetést hozzanak be a rendszerbe… ezzel pedig az AdSense megjelenítők bevételeit növeljék.

Bár részletek egyelőre nincsenek, de azért meg merném kockáztatni, hogy első körben főképp az Egyesült Államokra lesz jellemző ez a változtatás. Bár érdekes lenne, ha teszemazt, Magyarországon az Adnetwork-ben futó hirdetések megjelennének az AdSenseben. Vagy akár az Etargetes logós-szöveges megjelenések.

Ami még számomra egy nyitott kérdés, hogy vajon a formátumokat illetően a külsős hálózatoknak alkalmazkodniuk kell-e a Google relatíve szigorúbb kötelmeihez (pl. animáció hosszúsága, mérete, loop, stb.), vagy lazább szabályozás alá esnek-e majd.

Új networkök jönnek a Google AdSense felületeire is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. Youtube Promoted Videos az AdSense hálóban
2. AdSense hatékonyság növelés
3. Star Trek vs. AdSense

A Bing kapcsán megjelentek olyan vélemények, mely szerint a Google-nek a usability kapcsán van hova fejlődnie. Magam is írtam ilyesmit egy korábbi bejegyzésemben:

A Binget és a Szörcs.hu-t tesztelgetve érett bennem a meggyőződés, hogy a Googlenek elsősorban a usability kapcsán kell fejlődnie – lehet jobb, és használhatóbb találati oldalt csinálni, mint a Google megszokott puritán stílusa. Ha igazak a tanulmány megállapításai, akkor kell is – nem lennék meglepve, ha rövid időn belül a Google átdesignolná magát, modernebb külsőt öltene magára.

Rung Andrástól most ingyen tippet kapnak a Google mérnökei, át is adom neki a szót.

A Google se kapna ötöst használhatóságból

Ha a praktikusság szóba kerül, akkor az emberek gyakran hozzák fel példaképp a Google jó kezelhetőségét. Habár a Google sok szempontból megelőzte a korát, számos esetben adhatna jobb felhasználói élményt, gördülékenyebb használatot.

Megjelenés

A Google meglehetősen ronda. Kár is tagadni, pedig a jó design fontos része a használhatóságnak, mert bizalmat kelt és toleránsabbá teszi a felhasználókat a felhasználói felület hiányosságaival szemben. A Google-nek a bizalomra kevésbé van szüksége, hisz mindenki ismeri, azonban egy inspiráló designnal sokkal kellemesebbé tehetné az egyébként sokszor nehézkes keresési folyamatokat.

Helykezelés

A Google nyitóoldalán elég nagyvonalúan bánik a rendelkezésére álló hellyel. A Google felirat bántóan nagy, állandóan elvonja az ember figyelmét a valódi feladatától. Mindenki ismeri a Google-t, nem kellene ennyire sulykolni már.

A nagyvonalúság jegyében a keresési ablak mellett és alatt hatalmas fehér mezők tátonganak, míg a keresés közelében és a felső mezőben össze vannak zsúfolva a fontos opciók. Természetesen emiatt a Google sokféle képernyőmérettel is jól meg tud jelenni, de erre egy rugalmasabb, a térhez jobban alkalmazkodó designt kellene kialakítaniuk.

Keresési interface

Keresés indítása

Megfelelően nagy a szövegbeviteli mező, de a betűk túl kicsiben jelennek meg. Van helyünk bőven, felesleges a lényegen spórolni. A keresés gomb bántóan kicsi szintén, elég lenne ha csak keress felirattal lenne megcímkézve. Valami jobban látható színnel kellene kiemelni a keresés gombját, hogy egyértelmű legyen mire kell kattintani. Másrészt a sok egyéb tartalom veszi körül a keresés gombot, ami miatt  sokkal nehezebben látható.

Jó napom van gomb

A Google keresőfelületén található egy jó napom van gomb, amely rögtön az első találati oldalra visz. A gombot bevallottan senki sem használja, a Google vezetősége mégis ott tartja, mert szerintük az emberek szeretik, mivel lazaságot kölcsönöz az egyébként kockás oldalnak. Szerintem ugyanakkor csak a zavart fokozza. Nevéből nem lehet tudni mire jó, és egy felesleges funkciónak foglalja az egyik legjobb helyet.

Beszélgetés a Jó napom van gombról

A Google magyarázkodása, hogy miért is jó a Jó napom van gomb

Keresés paramétereinek helye

Jobb lenne, ha a keresés gomb jobb oldalt lenne mindig, mint sok Google-s aloldalon, és a paraméterek (pl. web, magyar nyelvű oldalak stb.) az egyébként felesleges Keresés címkézés nélkül közvetlenül a keresés doboza alatt szerepelnének. Mivel most a keresés gomb alatt vannak, megtörik a folyamat, amely három lépésből állna:

1. Keresési kulcsszavak megadása

2. Paraméterek beállítása

3. Keresés indítása

Paraméterek elnevezései

A paraméterek nem csak rossz helyen, de rossz nevekkel szerepelnek. A Web sokkal jobban szemben állna a helyi változatokkal, ha teljes webnek lenne címkézve.

Oldalak ebből az országból: Magyarország utal arra, hogy honi oldalakat keresünk. Nyilván könnyű legenerálni ezt automatikusan, de az igényesebb és rövidebb Oldalak Magyarországból, Németországból stb. legyártásához sem kellene nyelvtechnológiai nagyhatalomnak lenni. Ráadásul a Google még az is, ez bizony hanyagság.

A keresésben a google szó teljesen felesleges, csak növeli a vizuális komplexitást.

Vizuális ügyetlenségek

Az oldal alja rendben van, csak vizuálisan meglehetősen igénytelen. Ha pedig képeket keresünk, akkor a keresési interface indokolatlanul átrendeződik, és szétcsúszott hatást kelt:

Képkeresés

Google Képkereső - Teljes nyitóoldal

Az extrák nehézkes kezelése

A Web, képek, hírek linksor a bal felső sarokban nagyon messze van a keresési mezőtől, nehézkes az elérésük, alig látszanak. A speciális keresést jobban kiemeléném és máshogy hívnám, egy kicsit barátságosabban. A beállítások, nyelvi eszközök bezavarnak a keresésben, mert közvetlenül a keresés doboz mellett szerepelnek. A gmail linkre kattintva eltűnik a Google nyitóoldali alkalmazások sora, vagyis teljesen átrendeződik a menüsor.

Igénytelenségek kereséskor

Ha elindítok egy keresést, akkor a nyelvi eszközök eltűnnek. Nem tetszik az se, hogy a kulcsszavaim a jobb szélre ki vannak nyomva. Itt teljesen érdektelen és felesleges feltűntetni, hogy hány másodperc alatt jött be a találat. Majd a felhasználó eldönti, hogy gyors-e a szolgáltatás vagy sem.

Google.hu találati oldal

Találati eredmények

A struktúrából nem egyértelmű, hogy az elöl és az oldalt lévő szponzorált linkek miben különböznek.

Jól teszi a Google, hogy kiemeli a találati szavakat félkövérrel, de elvesznek ezek a sok szemét közt. Hiányzik a találatok személyre szabhatóságának a lehetősége, mint pl. opcionálisan érdekes lenne, hogy mikoriak a weboldalak.

Google.hu - Találatok megjelenítése

Erősségek a találati oldalon

Előnyös, hogy a hirdetések hirdetés jellegét egyértelműen kommunikálják, de a ezek vizuálisan nem egységesek, ezért rondák. Helyes, hogy a találatoknál az oldalak urljét egységesen mutatja a Google, és az is, hogy mindenütt szerepeltet linket a tárolt változatok gyors eléréséhez.

Felesleges a találati oldalon

A találatok előre és hátraléptetése (promote, remove) elsőre ötletesnek tűnik, de motiváció nélkül sok értelme nincs. Hisz minek rendezgetne az ember egy olyan találati listát, amit soha többet nem fog látni.

Nyelvtechnológia alacsony szintje

Sajnos a Google-t nem nagyon érdekli a magyar nyelvtechnológia. Hiába van ingyen is egy rakás hasznos eszköz, ezek beépítésével nem bajlódik. Így amikor beírom az ingatlanjaitokkal szót, ha nincs találat, akkor nem jutna eszébe a ragokat leszedni és az ingatlanra vagy az ingatlanjaitokra találatokat adni. Ezt ma már könnyű lenne megoldani.

Elrejtett csodák

A Google nagyon sok mindent tud, de ezeket nem szívesen osztja meg az egyszeri felhasználókkal. Küzdenünk kell értük, és keresgélni kell nem is keveset:

Az egyszerűség ára:

http://www.demystifyingusability.com/2007/02/is_googles_busi.html

http://www.jnd.org/dn.mss/the_truth_about.html

Funkciók egy helyen

Erre jó megoldás az iGoogle oldal, amit azonban szintén eléggé elrejtenek. Sajnos  a Google sokkal többet tud, mint gondolnánk, de ezeket ügyetlenül besöpri a szőnyeg alá. Nagy árat fizet a látszólagos egyszerűségért, hisz versenytársai, mint a Bing, könnyen támadják ott is, ahol egyébként erős lenne.

Google.hu usability elemzés is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. Google micropayment rendszer készül
2. Explore Google Search
3. Keresés ≠ Google

A SEO blog postolt egy vicces videót, ahol a new yorki utca emberének teszik fel ezeket a kérdéseket. Mint a videóból kiderül, a böngészőt a látogatók a keresővel azonosítják: a legtöbben a Google-el, elvétve a Yahoo-val.

Mi az a böngésző?

Egy weboldal, amin kereshetsz. Keresőmotor. Amin kereshetek, hogy megtaláljak dolgokat. Ahova beírod a keresési szavakat. Google. Yahoo.

Milyen böngészőt használsz?

Google-t. Yahoo-t. Véletlen becsúszott egy Firefox is a videóba – a kérdésre, hogy miért váltott Firefoxra, a válasz a következő: “Egy barátom átjött, feltelepítette, és azt mondta, használjam ezt.”

Mosquito szerint egyszerre vicces és elkeserítő a videó – szerintem egyáltalán nem rossz a helyzet. Persze, vicces a videó – a mi nézőpontunkból, akik a mindennapjaikat az Internet előtt / az Interneten élik. De nem elkeserítő a dolog, szerintem.

Azt kell belátnunk, hogy a képernyő pusztán csak egy ablak a világra – egy ablak az információra. A felhasználó infót akar, legyen az autóvásárlás vagy letölthető mp3. A felhasználót meg baromira nem érdekli, hogy ezt az ablakot hogy hívják: böngészőnek, keresőnek, Googlenek – vagy épp iPhone-nak, hogy említsünk egy hordozható “ablakot” is. És nem is kell, hogy érdekelje. A szakértők feladata arról gondoskodni, hogy a felhasználóknak ne is kelljen ilyen kérdéseken agyalnia.

A kereső marketing és a kereső optimalizálás a fentiek miatt még nagyon sokáig nagyon hatékony eszköz fog maradni: amíg a böngészést, internetezést a felhasználók a kereséssel azonosítják, addig mindenképp.

Ami még extraként lejött nekem ebből a videóból, az annyi, hogy a Google is nagyon nehezen fogja tudni elterjeszteni a Chrome asztali verzióját: ha a user nem vágja, hogy mi az a böngésző, akkor hiába bombázzák őket azzal, hogy váltsanak Chromera. Majd akkor fognak váltani, ha átjön a szomszéd számítógépguru, és azt telepít nekik, és megmutatja: arra az ikonra bökj, abban van a zinternet. Netbook platformon viszont pont ezért válhat nagyon gyorsan sikeressé a Chrome – még az ikont se kell megböknöd, bekapcsolod a gépet, és már ott is van a zinternet.

Böngésző = Google is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. Google micropayment rendszer készül

Breadcrumb navigációs elemek a találati listán? is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

No related posts.

A vége miatt: nem a mozi hivatalos oldalát reklámozzák – hanem azt, hogy keress a Google-ben a témára. A második trailerben pedig már nem csak Google specifikusan, hanem általánosságban a keresést ajánlják:

Find out the truth, search: 2012 – mondja be a trailer végén a narrátor.

A promóban nem az a nagy trúváj, hogy a mozi hivatalos honlapja ott tanyázik a Google.hu-n az első helyen, a Google.com-on top10-ben (miközben a youtubera töltött trailerek is megjelennek az élbolyban), és a Yahoon és MSN-en is valamilyen formában megtalálható az oldal.

Hanem az, hogy igyekszik nem csak magával az előzetessel megalapozni a világvége hangulatot.

2012 a maya naptárban bír kiemelt jelentősséggel: eszerint ekkor fog eljönni a világvége. Nagyon-nagyon sok ezzel a témával foglalkozó honlap van: ezoterikusok, összeesküvés-elmélet hívők, alternatív történelmekben hívők tárgyalják ki a témát mindenfele.

A 2012 előzetese lehetett volna tizenkettő egy tucat: egy látványos, jól összevágott darab, megfelelő zenével, és mondhatná azt, hogy “gyere a honlapunkra!”. Nem teszi – inkább arra motiválja a nézőt, hogy mélyedjen el a témában, hónapokkal a film bemutatója előtt foglalkozzon a témával. És ehhez kínálja eszköznek a keresést.

És persze, a keresés közben bele fogunk futni a film honlapjába vagy a legnagyobb mozis siteokba is, amik foglalkoznak vele – de bele fogunk futni rengeteg alternatív, a 2012-es dátum jelentősségét taglaló lapba is. De a lényeg: aktivizálja a film leendő nézőit.

Olyan filmes kampányt még nem láttam, ami ilyen jó irányból közelíti meg a keresés integrációját az egyéb marketing eszközökkel – hogy ténylegesen mennyi nézőt fog ez hozni, az persze más kérdés, de nekem tetszik a próbálkozás.

Google Search – 2012 is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. Keresőmarketing – keresőszavak nélkül?
2. Google TrustRank – mi az?