Amekkora hype folyt az elmúlt egy-két évben a közösségi média, és legfőképp a tőzsdére igyekvő Facebook körül, várható volt, hogy lassacskán beérik az első komolyabb pofon. Az eset azonban azt gondolom, hogy arra is jó, hogy rávilágítson a Facebook és a nagy rivális Google közötti alapvető szemléletbeli különbségekre – már csak azért is, mert folyamatosan hasonlítgatják egymáshoz a két céget, illetve gyakoriak a social vs. kereső viták is… az overhypenak köszönhetően “a keresés haldoklik”-felhanggal, amit szerencsére nem igazán sikerült még alátámasztani.

Szóval, mi is a nagy változás? Az, hogy a Facebook page frissítések nem jelennek meg alapértelmezetten a felhasználó Top News oldalán (a “Fal”-on), csak abban az esetben, ha a felhasználó rendszeresen interakcióba lép az oldallal, lájkolja vagy kommenteli annak híreit.

Mondhatnánk azt, hogy ez így ebben a formában nem újdonság, hiszen a korábbi Facebook frissítések kapcsán is már előjött ez a dolog, méghozzá kb. egy évvel ezelőtt – csak akkor nem ennyire rohadtul bedrótozott módon, mint most. Az EdgeRank néven hivatkozott algoritmus feladata ugyanis pontosan az volt, hogy adjon valamiféle relevanciát a Facebookon keletkező objektumoknak (legyen az egy ismerős státuszfrissítése, egy fénykép, egy app üzenete, és természetesen a page-ek frissítései) – és ha ennek az EdgeRankje átüt egy mértéket, akkor az adott objektum megjelenik az adott felhasználó Top News feedjében.

A képlet nyilván bonyolultabb és több mindent figyelembe vesz, de alapvetően három tényező befolyásolja:

- Affinitás: gyakorlatilag annak a kapocsnak az erősségét méri, ami az objektum létrehozója és az adott felhasználó között van. Ha egy csinos csaj profilját gyakran nézem, gyakran lájkolom a tartalmait, akkor még nem biztos, hogy bele vagyok zúgva, de az affinitás mértéke nagy lesz. Egy olyan “ismerős”, akivel igazából nem váltunk üzeneteket, nem nagyon nézegetjük egymás profilját, és egyáltalán, tök úgy viselkedünk, mintha semmi közünk nem lenne egymáshoz, annak a státuszfrissítései kevésbé gyakran fognak megjelenni a falamon – mert kicsi lesz az affinitás.

- Súly: Egy-egy objektum súlyát leginkább a konkrét interakciók (lájkok és kommentek) száma adja meg – minél magasabb ez a szám, annál nagyobb eséllyel jelenik meg a felhasználók falán a történet.

- Idő: Ahogy telik az idő, annál kevésbé lesz fontos az adott objektum – minél több idő telt el a publikálás óta, annál kevesebb eséllyel jelenik meg a falakon.

A fenti három tényező viszont korábban sem dobott igazán zökkenőmentes eredményeket. Egy “srácok, este bedobjunk egy sört valahol?” című kérdést inkább teszek fel a Twitteren, mint a Facebookon – ugyanis ilyen típusú, egy-két órán belül lejáró szavatosságú üzenetek rendszeresen megfordulnak a falamon… kb. 24 órával azután, hogy aktualitásukat vesztették. Ennek oka pedig az algoritmus gyengeségeiben keresendő: ha egy olyan ismerősöm dobja fel a kérdést, akivel amúgy nem tartok napi kapcsolatot, de azért jó haverok vagyunk, és néha összefutunk – akkor az ő affinitása alacsony lesz az irányomban. Ahogy viszont jönnek befelé a lájkok és kommentek a státuszüzenetéhez (“Hja, jó lenne sörözni…”; “Ma este nem érek rá”; “Foglalok asztalt az XY-ban!”), a súly emelkedik – csak épp túl lassan ahhoz, hogy idejében kipakolja a falamra az üzenetet.

Ez a relevancia alapján történő rendezés egyébként sok-sok felhasználó számára is zavaró volt már az elmúlt egy évben is – ők annyit érzékeltek, hogy egyes ismerőseik üzenetei nem kerülnek ki a falra, vagy csúszva, és egyébként is fenemód összevissza jönnek ezek a cuccok, nem pedig szépen időrendben.

A fentiek alapján a lényeg az, hogy oldaltulajdonosként nem idén kellett, hogy szembesüljél azzal, hogy a felhasználók egy jókora részének nem jelennek meg a frissítéseid – hanem ehhez már tavaly is hozzá kellett szokni. Nem tudom, én személy szerint hány tucat oldalt lájkolok, de csak egy töredékük éri el a falamat – nem azért, mert letiltottam őket, hanem mert az EdgeRank algo szerint nem üti át az ingerküszöböt a tartalmuk. Ez rendkívül sok esetben bosszant engem személy szerint is – vannak olyan érdekes oldalfrissítések, amikről napokkal később értesülök csak, abban az esetben, ha direktben rámegyek az adott oldalra. Az viszont jó, hogy azon oldalak frissítései nem jelennek meg, akik RSS-pótlékként használják a Facebookot… nekem legalábbis jó, de elképzelhető, hogy egy csomó felhasználónak (akik lehet, azt se tudják, mi az az RSS) meg hiányoznak ezek az update-ek.

A Facebook és a keresők működése tehát ugyanazt az alapvető valutát veszi figyelembe: a jó és egyedi tartalmat, ami a mi közönségünknek szól. Egy alapszinten még az algoritmusaik működése is hasonló – például a PageRank a linkszámot, az EdgeRank az interakciószámot veszi figyelembe, mindkettő számol az időfaktorral, a relevanciával.

A mostani változtatással viszont mintha azt üzennék a Facebook üzemeltetők, hogy nem bíznak a saját algoritmusaikban, hogy megfelelően szűrik a falra kerülő infókat. Az, hogy az oldalak ezentúl alapértelmezetten nem jelennek meg (csak ha szoktam a tartalmaikat lájkolni, vagy kommentelni), az valljuk be, nem egészen ugyanaz, mintha egy algo döntene egyedileg. Érzik egyébként ezt a Facebook üzemeltetői is, hiszen a page-változásokkal egyidőben eltűntek bizonyos statisztikák: eleddig a posztok alatt a publikálás után néhány órával megjelent egy megjelenésszám és egy interakció százalék (kommentek és lájkok száma a megjelenésszámhoz viszonyítva). Persze ez az AV-szám eleddig is inkább csak parasztvakításnak volt jó, mintsem igazi értéket képviselt volna a statisztikákban, de a Facebook most már nem akar ezzel villogni – mert innentől kezdve nincs mivel.

Lehet, hogy csak azért, mert ezzel foglalkozom, de úgy érzem, a Google működése valahogy kiszámíthatóbb. Amióta SEO-val foglalkozom, különösebben egyik nagyobb algoritmus változtatás se borította meg a lelki egyensúlyomat, mert az alapokhoz igazából nem nyúltak. Ha normális tartalmat építesz, jól és szolidan linkeled ezt a tartalmat, akkor mindig is megvolt a jutalma ennek a taktikának a növekvő látogatószámban / konverzióban. A Facebook lépése egy kicsit olyan, mintha a Google azt közölné: ha cég vagy (=van pénzed), akkor ezentúl leginkább AdWords hirdetéseken keresztül jelenhetsz meg… az organikus találatok közé való bekerülés Neked nehezebb lesz. Vagy egy RSS-reader alkalmazás azt mondaná, hogy tök jó, hogy valaki feliratkozott a feededre – de csak akkor frissíti be a tartalmadat, ha Te a frissítésért fizetsz (kivéve persze, ha az adott user rendszeresen, manuálisan befrissíti saját magának).

Jól írja Konrád, ez a platform nem a mienk. Akármennyire is jól használható (volt eddig?), egyetlen tollvonással elvehető tőlünk minden, amit ott felépítettünk. A láthatóság egy részét vonták meg – és ennek a láthatóságnak a visszaszerzése mindenképpen könnyebb lesz azoknak, akiknek a JÓ TARTALOM mellett van PÉNZük is. Hiszen ott a lehetőség, hogy fizetős PPC hirdetéseket vásároljunk – úgy, hogy a SAJÁT, már egyszer megszerzett látogatóinkat célozzuk meg a hirdetéssel.

Ennél a pontnál viszont nagyon remélem, be fog jönni a matekolás a képbe. Tényleg megéri-e majd azoknak pénzért hirdetni, akiket egyszer már megszereztünk? Vagy érdemesebb lesz inkább valamilyen saját tulajdonú csatornába beterelni őket – legyen a nagy webkettes világban oldschoolnak ható EDM, vagy RSS feedre való feliratkoztatás, vagy bármi egyéb… ahol a hangsúly a saját tulajdonon van. Ha viszont már saját tulajdonra való forgalomterelésről van szó, akkor már vannak egyéb játékosok – mitadisten, épp a Google az egyik, ami nagyságrendekkel szofisztikáltabb hirdetési megoldásokat kínál a Facebooknál… és ami talán még fontosabb is, sokkal kifinomultabb mérési rendszereket is, amivel sokkal precízebben mérhető a ROI.

Ha lesz pozitív hatása ennek a viharnak, akkor én örülnék neki, ha az lenne, hogy az ész nélkül social médiára költött pénzek megszűnnének létezni: vagy bizonyított alternatívákba vándorolnának át (mint amilyen a SEO vagy a keresőmarketing), vagy ha maradnak a közösségi térben ezek a büdzsék, akkor nem ész nélkül, hanem okosan költenék el őket.

A naaagy Facebook változásokról, keresős szemmel is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. Keresőmarketing vs. Social Media – Alma vs. Chili? Nagyjából az az érzésem, mintha megpróbálnánk eldönteni, hogy melyik a...

Mindkettőt, csak a megfelelő helyen és időben. Egy jó étterem jó menüjében a főfogásnak meg a desszertnek is meg van a maga helye.

Amikor arról vitatkozunk, hogy akkor most a közösségi aktivitásokba vagy a keresésbe kell energiát fektetni, akkor valahogy egy valamiről feledkezünk meg: magáról a célról. Ügyfelenként, hirdetőnként változik, hogy mi is ez a cél – a cél ismerete nélkül pedig finoman szólva is nehézkes megtalálni a megfelelő eszközt.

Születésnapra inkább viszek szülinapi tortát, mint chilisbabot.

Másra jó a keresés, és másra jó a közösségi média – és ismét másra jók azok a hirdetési rendszerek is, amelyek akár egyikre, akár másikra alapulnak.

Amikor social vs. search-ről beszélünk, akkor kimondva-kimondatlanul azt a kérdést boncolgatjuk, hogy akkor most a Google vagy a Facebook lesz-e az online világ ura. Jelentem, mindkettőnek lesz egy-egy saját királysága, és ha nem cseszik el, akkor mindkettő ragyogóan meg is fog élni belőle.

Amit Doransky ír arról, hogy “A felhasználók kattintási és lájkolási mintázatai alapján fog hirdetést elhelyezni a Facebook a tartalmi partner hálózatban”, az egy működőképes dolog, remélhetőleg sokkal jobban fogják implementálni a dolgot, mint a jelenlegi belső hirdetési rendszert, ami kifinomultságban fényévekre van az AdWords-től. Ahogy Bánónak is igaza van abban, hogy a Google “Minden egyes keresésre a létező legrelevánsabb hirdetéseket fogja adni”, ami még hosszú-hosszú ideig az egyik létező leghatékonyabb hirdetési forma lesz. (A “social ki fogja nyírni /  vissza fogja szorítani a keresést” című jövőképeket már csak hivatalból is marhaságnak tartom.)

A kétféle megközelítés nem kell, hogy egymás konkurense legyen. Sőt. A nyugati világ egyik legnépszerűbb buzzwordje az integráció, a többféle csatorna és eszköz megfelelő mixelése. Hirdetőként nem Facebook usereket, nem is Google usereket, hanem vásárlókat akarok elérni, és azt nézem meg, hogy a célközönségem mit csinál, hova jár – és a megfelelő helyeken csapkodom le a labdát.

Az sem mindegy, hogy a vásárlási folyamat mely szakaszában mivel akarjuk elérni a felhasználót – olyannyira nem, hogy még egyes kulcsszó típusok is más-más fázishoz kapcsolódhatnak. [Erről már volt szó egy korábbi bejegyzésemben is.] Az ismertség építésre, az érdeklődés felkeltésére a tartalmi hálózat, a közösségi média vagy akár a szimpla bannerkampány is sokszor hatékonyabb, mint a Google keresőjében való megjelenés – ez utóbbi viszont elengedhetetlenül fontos lehet ahhoz, hogy a teljes folyamat konvertáljon. (Emellett pedig fontos visszajelzést is nyújt: ha jó volt az egyéb online vagy offline kampány, akkor többen fognak a márkanevemre keresni, mint egyébként – a keresésszám jó indikátora az egyéb aktivitások sikerességének.)

A lényeg: ne a gombhoz akarjunk kabátot venni, az egyes hatékony marketing eszközök használata önmagában még nem jelent hatékony marketinget. Az egyes eszközök között a legtöbb esetben nem az OR, hanem az AND kapcsoló áll – amennyiben beleilleszkednek egy stratégiába. Jó étvágyat kívánok mindenkinek.

Keresőmarketing vs. Social Media – Alma vs. Chili? is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. Keresőmarketing – keresőszavak nélkül? A Search Engine Land számolt be egy cikkben a SES...
2. Keresőmarketing Nap 2010 – twitter A Keresőmarketing Napon ülök épp – és Twitteren próbálom közvetíteni...
3. Digitális Média Tények Könyve 2009 A DigitalFestivalra jött ki immáron második alkalommal a Digitális Média...

Arra viszont nem gondoltam, hogy bármely keresés az Árpádházi szentekkel fog társítani. Vannak persze elméletek a japán-magyar rokonságra, a kérdésre pedig gyakorlati bizonyítékként itt vagyok én… de ettől függetlenül nemhogy Árpádházi nem vagyok, de szent végképp nem.

Gyűjtemény – Egosearch is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. Új Google Ad Planner feature-ök Najó, annyira nem újak, már jópár hete bevezették őket, de...
2. Youtube Promoted Videos az AdSense hálóban Sajnos egyelőre csak USA hirdetőknek elérhető a dolog. A lényeg,...
3. SEO vs. PPC Az örök visszatérő téma. Az idei Keresőmarketing Napra is beérkezett...

AdSense és relevancia – avagy a húspiac is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. Star Trek vs. AdSense Megirigyeltem JabJab jó kis gyűjteményét, ami a valamilyen szempontból vicces,...
2. AdSense hatékonyság növelés Nem tudom, minden AdSense megjelenítő megkapta-e a meghívót, mindenesetre talán...
3. Youtube Promoted Videos az AdSense hálóban Sajnos egyelőre csak USA hirdetőknek elérhető a dolog. A lényeg,...

Ma délután tehát fogtam magamat, és a pénteki hangulattal nem törődve bele is vetettem magamat a tesztbe, amit sikeresen teljesítettem is.

Íme a link a “bizonyítványhoz”, amelyben az a jó, hogy ezentúl minden Google képesítést egy lapon fog megmutatni. Így látható rajta az AdWords-ön túl az Analytics minősítés is.

Egy tavalyi tájékoztató szerint ezt csak az első lépcsőfoka a megújuló AdWords minősítésnek. A mostani vizsga az alapokat hivatott tesztelni, de lesz kimondottan a keresési hálóval kapcsolatos tudást minősítő vizsga is, és egy hasonló a tartalmi hálózatra is; valamint egy harmadik az analitikai tudást fogja számonkérni [de nem ugyanazt és ugyanazon formában, mint a GA IQ vizsga]. Azaz, a mostani egy GAP-vizsgát igazából 3 vizsga fogja kiváltani. Kíváncsian várom tehát a továbbiakat.

Új Google AdWords vizsga – letéve is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. AdWords Quality Score – számszerű különbségek a landing page miatt Csak egy nagyon gyors insight, amit kiteszteltem. Egy ügyfél fiókban...
2. Új Google Ad Planner feature-ök Najó, annyira nem újak, már jópár hete bevezették őket, de...
3. Keresőmarketing vs. Social Media – Alma vs. Chili? Nagyjából az az érzésem, mintha megpróbálnánk eldönteni, hogy melyik a...

SEO és PPC integráció is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. Analytics goal-ok most már az AdWordsben is láthatóak lesznek Eleddig is érdemes volt összekapcsolni a Google Analytics és AdWords...
2. SEO vs. PPC Az örök visszatérő téma. Az idei Keresőmarketing Napra is beérkezett...
3. A SEO és az e-mail marketing a leghatékonyabb Az eMarketer.com cikke szerint legalábbis Search is first, a Forbes...

Milyen a viszonyuk a PPC-s szakemberekkel?

Én például marhára jól megvagyok magammal, de úgy tűnt, a többiek sem feltétlenül akarják máglyán elégetni a PPC szakértőket.

Balga módon azt hittem, hogy előbb-utóbb elhalnak azok a kérdések, amelyek azt feszegetik, hogy a PPC jobb-e vagy a SEO, de nem, az utóbbi hetekben a Twitteren is, SEO fórumon is, meg mindenfelől jönnek ilyen vagy olyan ténymegállapítások, amelyek egyik vagy másik eszköz nagyságát, illetve halálát propagálják.

A SES Chicago decemberi eseményén (ejjj, de szeretnék egyszer eljutni egy ilyen konferenciára) a szakma amerikai nagyágyúit eresztették össze, hogy mondjanak véleményt a kérdésben – úgy látszik, az online marketingben jócskán előrébbjáró tengerentúlon sem egy lefutott kérdéskörről van szó… gyanítom, a jövő évi Keresőmarketing Napon megint lesz hasonló kérdés. [Konrád, esetleg lehetne hasonló kerekasztal beszélgetés jövőre!]

A Searchenginewatch beszámolójában részletesen elolvashatóak a különböző álláspontok, olvassátok el – én csak szemezgetek / kivonatolok belőle. És persze kommentelek.

Érvek a PPC mellett

- Egy teszt siteon a PPC 2,03%-os konverziót hozott, míg az organikus forgalom csak 1,26%-ot; egy másik esetben a PPC-ből érkező látogatók 117 dollár költöttek átlagban, míg az organikus forgalom csak 106 dollárt hozott; egy látogató átlagos értéke [nem egyértelmű a beszámoló alapján, hogy melyik esettanulmány szerint] 2,38 dollárt ért a PPC forgalomból, míg az organikus csak 1,35 dollárt. A PPC-s látogató 238 másodpercet töltött az oldalon, míg az organikus csak 219 másodpercet.

Komment: Ami nem látszik a beszámolóból, hogy

a., mennyi befektetés kellett a PPC-s forgalomba, és mennyi befektetés az organikusba. Azaz, a legfontosabb adatot, a ROI-t nem látjuk
b., nem látjuk a pontos forgalmi adatokat sem. Azaz, hogy mennyi látogató jött be PPC-ből és mennyi SEO-ból. Ha organikus forgalomból mondjuk 20%-al több látogató jön be, de a konverziók száma kb. ugyanannyi, mint a PPC-é, akkor nyilván romlanak a százalékos értékek. Persze az is elképzelhető, hogy az organikus forgalom sokkal kevesebb, mint a fizetett, ez esetben mintavételezési probléma is felmerülhet: nem mindegy, hogy 1000 db. organikus látogatót hasonlítok-e 10.000 PPC-s látogatóhoz.
c., és ami a legfontosabb: nem látjuk, hogy melyik eszköz milyen kulcsszavakra hozta be a látogatót. Míg mondjuk az “olcsó digitális fényképezőgép” kulcsszó akár a 2-3. találati oldalról is hozhat egész sok látogatót, addig a “Nikon D3000 árak” lehet, hogy kevesebbet hoz már a top AdWords pozícióból is, de jobban fog konvertálni, mert ott már a látogató 100%-osan tudja, mit akar venni. A SEO és a PPC konverziós összehasonlítását tehát kulcsszó szinten kellene elvégezni, nem pedig az összforgalom alapján.
d., valamint: ha én a megrendelő lennék, szívem szerint azt a 106 dollárt is zsebre vágnám, ami a SEO-ból érkezik.

További PPC érvek:

- Egy új honlap esetében nincs más gyors megoldás, mint a PPC. [Stimt, a SEOhoz idő kell. Bár néha a megfelelő kulcsszavak, kulcsszó-kombinációk kiválasztásával is lehet hetek alatt eredményt elérni, nem mindig kell a 3-6-12 hónap.]

- Tesztelhetőség: különböző hirdetés szövegekkel lehet kísérletezni, és meg lehet találni a legjobbat. [Komment: egy jól beágyazott, jól optimalizált honlap esetében a meta description átírásával el lehet érni ugyanezt az eredményt. Bár tény, hogy egy ilyen átírást először az AdWords segítségével tesztelnék. ]

- Azonnali beavatkozás: ha túl sok a megrendelés, a PPC leállítható, kevés látogató esetén pusholható.

- Szezonális termékek esetén telíthető a piac. [Komment: nem értek egyet, lásd KGFB kampányok november-decemberben: az a cég, amelyik organikusan is jelen van a KGFB-s kulcsszavakra, előnybe tud kerülni azokkal szemben, akik csak szponzorált hirdetésekkel tudnak jelen lenni.]

- Kontroll: a hirdetésszöveg (title és description), az üzenet, a landing page, és a marketing költés felett. [Komment: Megfelelő SEO-val a title, description, és a landing page kontrollálható - a "marketing költés" rész pedig attól függ.]

Érvek a SEO mellett

- Mert tízszer akkora forgalmat hoz a SEO, mint a PPC. [Komment: Attól függ egyébként. Maradva a KGFB példánál, én úgy gondolom, hogy amikor valaki a legolcsóbb kötelező biztosítást keresi, akkor szétkattintja a találati oldalt, attól függetlenül, hogy szponzorált vagy organikus találatról van szó. Illetve arról nem nagyon láttam elfogadott felmérést még, hogy a top pozíciós hirdetések mennyit "rabolnak le" az organikus forgalomból.]

- Mert segít a PPC kampányok árazásán: egy “egészséges” domainnek kevesebbet kell licitálnia, mint egy újnak – egy új domainre pedig kevesebb a licit, mint egy bannoltra. [Komment: Stimt, bár ezt nem feltétlen domain, inkább landing page alapján teszteltem ki nemrég. De valószínűsíthetően egyébként - akárcsak a SEO-ban - belejátszhat a domain életkora, és főképp a domain iránti bizalom - TrustRank - a minimum licit számításába. Ugyanakkor: volt olyan kampányom nemrégiben, ahol kimondottan pocsékak volt a landing page-ek, emiatt 200 Ft-os (!!!) minimum licitet kért az AdWords bizonyos kulcsszavakra. Az olcsóbb kulcsszavakkal relatíve gyorsan, néhány nap alatt sikerült egy jó historyt felépíteni a fióknak, majd bevállaltam ezt a minimum licitet. Az alapból drágán számított kulcsszavakra sikerült elérni 15% feletti CTR-t, aminek köszönhetően megkaptam a 7-10 között Quality Score-t: a minimum ár lement 2-10 Ft-ra. Azaz: ha jó a célzás, jók a hirdetés szövegek, minden stimmel, KIVÉVE a landing page-et, akkor is levihető normális szintre a CPC. Ehhez azonban a kezdeti időkben komoly anyagi befektetés szükségeltetik: meg kell kínálni az AdWords rendszert a magas licittel.]

Summa summarum

Én úgy látom, hogy akár a SEO, akár a PPC szakértők részéről egyfajta hitvitát láthatunk. Egyfelől, mindkét félnek vannak olyan érveik, amelyek megállják a helyüket: el tudok képzelni olyan PPC kampányt, ami konverziós szempontból hatékonyabb, mint a SEO, és nyilván egy csomó esetben a SEO nagyobb forgalmat, ezáltal több konverziót hoz.

A hitvitáknak bizony sok esetben van jól felfogott üzleti, anyagi érdeke is a háttérben: egy PPC szakértő nyilvánvalóan abban érdekelt, hogy a saját eszközét fogadtassa el hatékonyabbnak – ahogy pontosan ugyanez a motiváció megvan egy SEO szakértőben is. És ami a legjobb: mindkét fél 100%-os hittel és meggyőződéssel fog érvelni a saját eszköze mellett, ő maga is el fogja hinni ezeket az érveket – mert, ismétlem, ezek egyenként amúgy tényleg megállhatják a helyüket.

A magam részéről azonban nem hiszek abban, hogy az online marketingnek lenne Szent Grálja, vagy létezne Onlinemarketing Bölcsek Köve. Nem gondolom, hogy el KELLENE dönteni, hogy a SEO vagy a PPC a hatékonyabb: mind a kettő hatékony a maga módján, és a saját tapasztalatom alapján a kettő egészséges mixe a működőképes. Az arányokat pedig esete válogatja. Megrendelőként én mindenképpen ragaszkodnék ahhoz, hogy SEO-ból is, PPC-ből is a legjobb minőséget akarjam – aztán hogy melyik mennyit hoz a konyhára, arra ott az Analytics.

SEO vs. PPC is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. SEO és PPC integráció A múltkori SEO vs. PPC viszonyt taglaló postomra egy nagyon...
2. Blogok vs. kereső optimalizálás [Internet Hungary előadás] Nem akartam volna én előkaparni a tavalyi Internet Hungary-s előadásomat,...
3. A naaagy Facebook változásokról, keresős szemmel A mostani, Facebook oldalakkal kapcsolatos változások azokra a viharokra emlékeztetnek...

Egy ügyfél fiókban csináltam egy AdWords kampányt, a legjobb tudásom szerint. És hát én már csak olyan vagyok, hogy ha fellövöm a kulcsszó beállításokat, hirdetéseket, akkor persze egyből nézem is a Quality Score értéket… és – bár ez szerénytelennek hangzik -, de megszoktam, hogy 7-10 pont között kapják a friss kampányok is a QS-s, bármilyen kulcsszóra.

Feltűnt, hogy ebben a kampányban nem így van, 4-7 közötti QS-t kaptam mindenre, ez meg azért birizgálta a csőrömet. Gyors ellenőrzés, semmit nem csesztem el a magam részéről – viszont tudtam, hogy a landing oldalak nem túl erősek. [És persze ezekbe kvázi lehetetlenség belenyúlni sajnos.]

Nosza rajta, összedobtam egy gyors teszt lapot, és egy üres fiókba felvittem újra a kampányt, kulcsszavakat, szövegeket, mindent. [Azért üres teszt fiókba, hogy a meglévő fiók historyja ne befolyásolja az eredményt.] Csak a landing címét változtattam meg a kampányban.

Voilá, megkaptam a 7-10 pontos QS-t minden egyes kulcsszóra.

Hogy ez minimum CPC-re lefordítva mit jelent? Olyan kulcsszavaknál, ahol kicsi a verseny, kevesen hirdetnek:

10-es QS – 2 Ft
7-es QS – 10 Ft
6-os QS – 40 Ft
4-es QS – 80 Ft

A teszt alapján egy JÓL összerakott landing oldal +2-3 Quality Score-t is tud adni a kulcsszavaknak, még mielőtt egyáltalán elindult volna a kampány. Ez érzékelhető mértékben csökkenti a minimum licitet, magasabb pozícióra van esélyed ugyanazzal a hirdetéssel. Extrém esetben tehát kattintásonként 40-70 Ft-tal is csökkenthető a minimum CPC. És itt még csak olyan kulcsszavakról beszéltünk, ahol relatíve alacsony a verseny – nem pedig ADSL, vagy KGFB szintű kemény pofozkodásokról.

Profi AdWords szakértőknek persze nem lehet meglepetés ez a dolog – de talán volt értelme leírni egy blogbejegyzésben, hogy ténylegesen mennyit lehet kattintásonként megspórolni egy jól átgondolt cél oldallal.

AdWords Quality Score – számszerű különbségek a landing page miatt is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. SEO vs. PPC Az örök visszatérő téma. Az idei Keresőmarketing Napra is beérkezett...
2. Új Google AdWords vizsga – letéve A tegnapi napon vezették be a Google AdWords új vizsgarendszerét,...

Olyan valakit keresünk, akik járatos az AdWords rejtelmeiben, de van tapasztalata a másik oldalról is, azaz tud AdSense elhelyezéseket is menedzselni. NEM kezdők, hanem tapasztalt szakértők jelentkezését várjuk.

A jelentkezéseket a karrier@neo-interactive.hu címre várjuk.

Kollegát keresünk a neo-ba is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. AdSense hatékonyság növelés Nem tudom, minden AdSense megjelenítő megkapta-e a meghívót, mindenesetre talán...
2. Új networkök jönnek a Google AdSense felületeire Megnyitja más hirdetési hálózatok előtt az AdSense programot a Google....
3. Star Trek vs. AdSense Megirigyeltem JabJab jó kis gyűjteményét, ami a valamilyen szempontból vicces,...

Mik azok az okok, amik ahhoz vezetnek, hogy ne kulcsszó alapon célozzuk a hirdetéseket?

a., hosszabb, több szavas kereső kifejezések: a keresések nagyon a long-tail irányába mennek. Az egy-két szavas keresések mennyisége csökken (a 2 szavasoké pl. 5%-al csökkent 2008 januárja és 2009 januárja között). Ezzel szemben az 5-nél több szót tartalmazó kifejezések száma 10%-al megnőtt.

b., egyedi kereső kifejezések: a Google adatai szerint az elmúlt 6 hónap kereséseinek 20-25%-a új, egyedi kifejezés volt

c., fejlődnek a felhasználók: egyre szofisztikáltabb módon keresnek. Nick Fox egy példát is mutatott erre. Míg 2007-ben “kasmír pulóver”-re 47 különféle kulcsszóval kerestek a látogatók, addig 2008-ban már 73-ra emelkedett ez a szám.

d., ellenállás a csináld magad rendszerekkel szemben: a Google felismerte, hogy egy csomó potenciális hirdető számára egész egyszerűen kényelmetlen az AdWords használata. Meg kell határozni a kulcsszavakat, kampánybeállítások vannak, szöveget kell írni a kampánycsoportoknak megfelelően, satöbbi, satöbbi. Új módszert akarnak tehát kifejleszteni, ami a hirdetőt összekapcsolják a keresést végző felhasználóval. [Nem értem, mi a baj azzal, hogy marketinghez szakértőt kell alkalmazni, ha kocsim lenne, szervízbe vinném sk. bütykölés helyett - MJ.]

És akkor mi lehet a jövő?

Nick Fox szerint a kulcsszavak ezentúl a relevanciához vezető utat jelentik majd. Mint elmondta, semmi ok nincs arra, hogy egy hirdető ne érhesse el ugyanazokat az eredményeket így, mintha saját kezűleg menedzselné a kulcsszó listát. Gyakorlatilag arról van szó, hogy ezentúl a célzást maga a Google végezné.

Így például egy nagykereskedő az árukészlet jellemzőit töltené fel az AdWordsbe – a Google pedig saját maga “találná ki”, hogy hol kell ezeket az árukat hirdetni. Példát is mondott erre a dologra – egy vízvezeték szerelő a saját szolgáltatásait töltené fel az AdWords rendszerbe, a Google pedig ennek alapján megjelenítené a következő témákra a hirdetéseket:

- csap
- fürdőkád
- vécé
- mosogató, stb.

Nick Fox szerint ezzel nagyban lehetne javítani az AdWords hatékonyságán. A hirdetőknek nem kellene foglalkozniuk a kulcsszó listák összeállításával, könnyebben összekapcsolódhatnának a hirdetők és a felhasználók.

Ez persze egyáltalán nem biztos, hogy a jövő, inkább egy elképzelés a jövőről. És persze a megvalósuláshoz nagyon sok fejlesztést igényelne a Google részéről is a dolog.

Elég csak belenézni a Keyword Toolba, és ellenőrízni a “Kapcsolódó keresések” alatt felkínált kulcsszó javaslatokat: annyi sok irreleváns javaslat van alatta, hogy ha ezeket automatikusan belevenné a kampányokba a Google, akkor az egészen biztosan ártana a hatékonyságnak. De elég visszagondolni a CPA-alapú árazási rendszer kudarcára is: elvileg arról szólt volna a dolog, hogy a liciteket a megadott CPA alapján próbálja meg beállítani. Azonban egy közepes képességű AdWords szakértő is képes volt minimális befektetett munkával jobb árakat kihozni, mint a Google automatizmusa.

Keresőmarketing – keresőszavak nélkül? is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. Keresőmarketing vs. Social Media – Alma vs. Chili? Nagyjából az az érzésem, mintha megpróbálnánk eldönteni, hogy melyik a...
2. Új networkök jönnek a Google AdSense felületeire Megnyitja más hirdetési hálózatok előtt az AdSense programot a Google....
3. Analytics goal-ok most már az AdWordsben is láthatóak lesznek Eleddig is érdemes volt összekapcsolni a Google Analytics és AdWords...