A Google sztori – könyvrészlet

A K.u.K. kiadó gondozásában jelenik meg hamarosan egy könyv, David A. Vise és és Mark Malseed írása, A Google sztori. A kötet bemutatja a Google történetét, titkos és kevésbé titkosabb terveit, a fülszöveg ígérete szerint. A kiadó jóvoltából most a blogon egy részletet is elolvashattok a könyvből.

A Google sztoriSzáll az űrhajó

Huszonhatodik fejezet

2008 elején Steve Ballmer, a Microsoft vezetője úgy gondolta, fölrázza kicsit a Szilikon-völgyet és ellenséges felvásárlási ajánlatot tesz a Yahoo-ra. Bár több tízmilliárd dollár volt a kincstárban, és Balmer szájhősködött, hogy felvásárolja a Google-t, a Microsoft egyelőre online alig volt valahol. A Google és Yahoo mögött harmadikként kullogott, tíz százalék alatti forgalommal. De megvolt benne az elszántság, hogy így vagy úgy, de felzárkózik. Ám a Microsoft valahányszor erőre akart kapni egy-egy megaüzlettel, ott volt a Google játékrontóként, sikeresen húzta a tranzakciókat, megdrágította vagy teljesen tönkretette az üzletet. Ballmer érezte, hogy ezúttal másképpen mennek majd a dolgok. Olyasmivel fog előállni, amit még a Google-fiúk sem képesek megállítani. A Yahoo megvásárlása költséges, de megacélozhatja a Microsoftot, és az a Google sarkába kerülhet. Ballmer szemében ez volt a garancia, hogy a Microsoft egyetlen szempillantás alatt jóval félelmetesebb ellenféllé váljon a Google számára.

Az időzítés jó volt. Úgy látszott, a Google botladozik. A Wall Streeten erősödött a félelem, hogy a Google növekedése megáll a gyengélkedő gazdaság hatására. A magasan szálló részvényár pár hónap leforgása alatt több száz dollárt esett vissza a 747 dolláros csúcspontról. Ehhez még hozzájött, hogy felmérések azt mutatták, a Google hirdetéseire való kattintások száma esik. A szakértők megkérdőjelezték a cég üzleti modelljének helyességét. Amikor a Wall Street amúgy is ferde tekintettel néz internetes üdvöskéjére, egy kis szorongatás a Microsofttól újabb kétségeket ébreszthet. A Google ugyanekkor éppen a hatóságok jóváhagyására várt a Doubleclick, a nagy internetes hirdetési cég felvásárlásának ügyében. A visszautasítás kockázata, ami elúsztathatta a 3,1 milliárdos üzletet, úgy tűnhetett, most megkötheti a Google kezét, és kevéssé lesz képes beleszólni a Microsoft Yahoo-hadműveletébe.

csontvary-googleMindenesetre 2008 januárjának utolsó napján Sergey Brin derűlátó volt a Google kilátásait illetően. Biztos volt benne, hogy a számok hibásak, és hogy a Google online növekedése nagyobb, mint valaha. És ott volt még a cég fő ereje, az innováció. A Google hamarosan bejelenti partnerségét a nagy presztízsű Cleveland Klinikával, amely online szándékozott elérhetővé tenni a páciensek leleteit, hogy az orvosok a megfelelő engedély birtokában bármelyik komputerről hozzáférhessenek. Jóllehet vannak különféle biztonsági kérdések, melyeket kőbe kell vésni, Brin tisztában volt vele, hogy ha a páciensek megkapják a lehetőséget, hogy saját orvosi adataik fölött diszponáljanak, az lökést ad egy másik jelentős iparágnak, ahol a Google igen aktív. Elégedett volt a figyelemmel, ami a Google-t övezte.

– Büszkék vagyunk rá, hogy a Fortune magazin a legjobb munkahelynek választott meg bennünket – mondja Brin. – A Fortune a szokásos google-ös dolgokat emelte ki, mint az ingyen kaja, a babzsákok, a lávalámpák. De ami nem látszik kívülről, azok a szigorúan felépített rendszerek és folyamatok, melyekkel sikerülhet fenntartani a fejlődést, éltetni a vállalkozó szellemet.

matyas-googleA következő napon a Microsoft közzétette hajmeresztő, 44,6 milliárdos, ellenséges felvásárlási ajánlatát a Yahoo-ra. Minthogy az erős versenytárs létrejötte elkerülhetetlennek látszott, a Google-részvények esni kezdtek. Mivel a Yahoo-val a háttérben folytatott tárgyalások egy esetleges barátságos üzletről nem vezettek eredményre, Ballmer úgy határozott, hogy olyan árat ajánl a Yahoo tulajdonosainak, melyet a vállalatvezetés nem utasíthat vissza. Az ajánlat, ami 62 százalékkal magasabb volt a Yahoo tőzsdei értékénél, csinos jövedelmet ígért. Stratégiai szempontból érthető volt, a felszínen legalábbis, hogy a keresési piac második és harmadik szereplője egyesíti erejét a Google ellenében. A cégé volt a piac 60 százaléka, 20 százalékkal volt második a Yahoo, és jócskán lemaradva jött a Microsoft, amely ráadásul folyamatosan piacot veszített.

Eric Schmidt ösztöne megsúgta milyen válaszlépést kell tennie: a Yahoo-ért kell nyúlni. Biztosítani kell neki a lehetőséget, hogy elkerülhesse a Microsoftot, és független maradhasson. A Google-nek volt már a dologban gyakorlata, hiszen sikeresen hárította el a Microsoft kísérleteit az AOL megvásárlására, és számos másik üzletnek is keresztbe tett, ami lendületet adhatott volna a cégóriásnak. A Microsoft online törekvéseit akadályozni mintegy becsületbeli ügy volt Brin, Page és Schmidt számára. De a Yahoo-ért nyúlni más szempontból is természetesnek tűnt. A Yahoo alapítói voltak azok, akik 1998-ban arra biztatták Brint és Page-et, hogy halasszanak a Stanfordon, és előbb a Google-nek adjanak egy lehetőséget. Személyes jóbarátok lettek, és szakmai riválisok. Pár évvel azt követően, hogy a Google keresőmotor felpörgött, egymással kötöttek üzletet: a Google kezdte a keresést biztosítani a Yahoo honlapján. És bár az évek során riválisokként megvoltak a maguk nézeteltérései, volt bennük még valami közös: a mély ellenszenv a Microsofttal szemben. „Az ellenségem ellensége a barátom” – járhatott Schmidt fejében, amikor tárcsázta a Yahoo társalapítóját, Jerry Yangot.

rubik-google„Szeretnénk segíteni benne, hogy a Yahoo független maradhasson – mondta Schmidt Yangnak. Ahogy arról korábban már beszéltünk, használhatjátok a hirdetési rendszerünket, hogy feltupírozhassátok a Yahoo adózott eredményét. Gyorsan, különösebb felhajtás nélkül nyélbe üthetjük ezt.”

Schmit telefonhívása jókor jött, és a Microsoft által szorongatott cégfőnök nagyra is értékelte. Jól tudták, hogy a két piacvezetőről lévén szó, nem létezhet olyasfajta unió a két cég között, melyre az antitröszt-hatóságok áldásukat adnák. Ugyanakkor egy hirdetési partnerség, olyan, amit a Google már csinált az AOL-lal, az Ask Jeevesszel (ma Ask.com) és ezer másik céggel, felépíthető úgy, hogy átmenjen a mustrán. Bár Yang vonakodott attól, hogy hirdetési rendszer irányításáról lemondjon a Google javára, de azzal is tisztában volt, hogy az üzlettel a Yahoo megszívhatja magát annyira, hogy visszautasíthassa a Microsoftot.

Csakhogy a Yahoo tulajdonosai áhították a Microsoft kínálta busás prémiumot, ezért aztán bonyolult és kockázatos dolog volt visszavágni Ballmernek. Mindenki tisztában volt vele, hogy a Yahoo sebezhető. Az akadozó profit, a figyelem hiánya, és az ígéretek többszöri be nem tartása aláásta Yang hitelét. És a rajta levő nyomás csak nőtt, amikor a tulajdonosok szembesültek a Microsoft ajánlatával és a Yahoo papírja szárnyalni kezdett. Ezeknek a sokat nélkülöző tulajdonosoknak a Microsoft most olyan árat ajánlott – 31 dollárt egy részvényért, szemben a 19 dolláros tőzsdei árral –, hogy a Wall Streeten biztosra vették, hogy a vállalat a Microsoft karmai között végzi. Nagy valószínűséggel egy még magasabb áron az egybeolvadási tárgyalások kabuki-tánca után.

szinyei-googleA Microsoft szerint az ajánlat mögötti megfontolások egyszerűek. A sikeres kereső és hirdető cégnek, a Google-nek nem volt igazi versenytársa. Együtt a Yahoo és a Microsoft erős riválissá válhat egy olyan területen, ahol a méret, a volumen számít. Egy évtizednyi próbálkozás után a Microsoft internetes csapata szétszéledőben volt. A hatékony versenyhez, okoskodott a Microsoft, sokkal több dollárra fordítható keresésre lenne szükség. A cél pedig egyszerűbben, biztosabban elérhető a Yahoo felvásárlásával, mint saját kútfőből.

– Amíg az online hirdetési piac folyamatosan növekszik, nagy hasznot hoz a hirdetés-alapú gazdaság, a kereső-index kiépítésébe fektetett tőke, a kutatás és fejlesztés – mondja Ballmer. – A mai piacon jellemzően egyetlen játékos dominál, amelyik folyamatosan erősíti dominanciáját. A Microsoft és a Yahoo együtt hiteles alternatívával szolgálhat a fogyasztók, a hirdetők, a tartalomszolgáltatók számára.

A Yahoo gyenge pénzügyi teljesítménye mellett Yang nem tekinthette semmisnek a Microsoft bőkezű ajánlatát. De a Yahoo ugyanakkor hagyott magának némi mozgásteret, elkötelezte magát amellett, hogy az alapján ítéli meg a Microsoft ajánlatát, hogy mi a legjobb a befektetőknek “hosszú távon.” Eközben a Google úgy határozott, hogy felszínre hozza a Microsofttól való régi monopolista félelmeket. Nagyjából tíz évvel azután, hogy az igazságügy elindította az antitröszt- ügyet a Microsoft ellen, Európában még mindig zajlottak a perek a szoftver-óriás ellen. A Google tehát verbális hadműveletet indított a Microsoft és a Yahoo-val való fúzió ellen.

– Ez nem csak egy egyszerű pénzügyi tranzakció, ahol az egyik vállalat megvásárolja a másikat – mondja David Drummond, a Google általános tanácsadója. – Az internet alapelveinek megtartásáról van itt szó: a nyitottságéról, az innovációéról. Microsoft plusz Yahoo egyenlő a hatalmas túlsúllyal az azonnali üzenetek és az e-mail fiókok területén. Hisszük, hogy a felhasználók érdeke az első, és mindig is annak kell az elsőnek lennie – vizsgáljuk tehát meg a tervezett lépést, és tekintsünk végig az alternatívákon.

teller-googleTekintettel a Google online dominanciájára, a társaság érvelése tetszetős bár, de meglehetősen gyanús. De a Google tisztában volt vele, hogy ütnie kell a Microsoftot, ahol éri, ha az emberek emlékezetébe kívánja idézni, hogy az Igazságügyi Minisztérium monopolistaként festette le a vállalatot. A retorika azonban aligha elég ahhoz, hogy elriassza a Microsoftot a Yahoo megvásárlásától. Schmidt látta, hogy a Google-nek óvatosan kell lépnie.

– A Google-re úgy tekintenek, mint a legnagyobb játékosra ezen a területen, és ennek megfelelően is kell viselkednie. Könnyű a sebesen növekvő kihívónak lenni. Ha az emberen ez a szerep, vigyáznia kell a hangnemre. Ez a Yahoo – Microsoft ügy pedig olyan, ahol számít a hangnem.

A Google-nek előnye volt a Microsofttal szemben, hiszen az internet-korszak befektetői más és más szemmel néztek a két titánra. A Microsoft részvényei esni kezdtek a Yahoo-ra adott költséges vételi ajánlat után. Ezzel szemben akkor, amikor a Google 1,6 milliárd dollárért megvette a YouTube-ot pár évvel korábban, a Google részvényárai emelkedtek, annak dacára, hogy a YouTube sem bevételt, sem profitot nem hozott. Ha a Microsoft vagy más vállalat fizet ennyit a YouTube-ért, az emberek nevettek, gúnyolódtak volna. De a Google-nek Midász érintése volt. A YouTube megvásárlásával a Google megőrizhette vezető helyét az online területen, és megmutatta, hogy a társaság egyáltalán nem szívbajos olyasmibe fektetni, amit mindenki az internet következő nagy durranásának jósolt: a videóba. Ez ráadásul annak implicit elismerését is jelentette, hogy a Google saját erőfeszítései a videók területén nem mennek igazán jól. Ám ha a vállalat előnyének megőrzéséről volt szó, úgy látszott, Brinnek és Page-nek mindegy volt, hogy megvásárol egy technikát, vagy épít egyet. A YouTube-on nap mint nap sok millió felhasználó által feltöltött videót néztek meg. A szakértők egyetértettek abban, hogy a YoutTube hatalmas siker, és csak idő kérdése, hogy a Google kitalálja, hogyan teszi ezt is profitábilissá. Szemben a Microsofttal, a Google a barátságos üzletek híve volt. Az ellenséges magatartás, mely mellett a Microsoft végül a Yahoo-ügyben döntött, nem könnyítette meg a fúziót, különösen abban a Szilikon-völgyben nem, ahol a tehetséges mérnökök, akik oly sokat számítottak, hajlamosak voltak fogni magukat és kisétálni az ajtón.

Bár példátlanok voltak a juttatások, és ott volt a 20 százalékos idő, még a Google sem volt képes arra, hogy a vezető alkalmazottak vándorkedvének elejét vegye. A nyilvános cég esetében már nem számíthattak váratlan csodára. 2007-ben és 2008-ban számos vezető távozott a Google-től, hogy más, frissebb vállalkozásoknál helyezkedjen el, melyekben nagyobb volt a növekedési; ilyen volt Facebook közösségi oldal is. A Google kísérletei a közösségi hálózatok területén elhaltak az Egyesült Államokban, ahol a fiatalabb, fürgébb vállalkozások megtalálták azt a területet, ahol az óriás sérülékeny.

– A közösségi hálózatok területén nem tudunk egykönnyen pénzt csinálni – ismeri el Schmidt. – Ennek magyarázata abban van, amire ezeket az odalakat az emberek használják. Fényképeket keresnek, megpróbálják fellelni az ismerőseiket. Nem valószínű, hogy ugyanakkor kocsit vesznek vagy ruhákat vagy könyvet. Így aztán a hirdetési eszközök és technikák kidolgozása bonyolultabb.

Schmidt és a Google persze makacsul ragaszkodik az innovációhoz, a növekedéshez a fő területeken, a keresésben és a hirdetésben, főleg ami a mesterséges intelligenciát és a fordításokat illeti.

– Számomra az a legérdekesebb, amikor a számítógépek olyasmit csinálnak, amire senki nem képes: száz nyelvről fordítanak párhuzamosan, összefoglalnak valamit a számomra, olyan helyre visznek, amiről nem is tudtam, hogy érdekel, de ők tudják, hogy fontos nekem. És ez itt a dolog veleje.

Schmidt hozzáteszi:

– Mindannyian látjuk az előttünk álló nagy lehetőséget, ezt az automatizált sok billió dolláros üzletet, amit reklámnak hívnak. Nyilván nem lesz az egész a miénk, de egy jelentős része igen.

Schmidt egy tesztet javasolt: a Yahoo-n keresők egy részének hadd szolgáltassa a Google a hirdetéseket két héten keresztül. Mivel a Google technológiája nagyobb hatékonysággal fordította a kereséseket hirdetési dollárokká, mint a Yahoo-é, ez megmutathatja, hogy a Google képes lenne profitábilissá tenni a Yahoo-t. Jóllehet Yang félt tőle, hogy elveszítheti a vállalat irányítását, ha túlzott mértékben támaszkodik a Google-re, a Microsofttól még inkább félt. Végül úgy döntött, ad a Google tesztjének egy esélyt. Ha működik, visszautasíthatja a Microsoft ajánlatát azzal, hogy túl kevés, még akkor is, ha a Yahoo részvényeseinek haragját magára vonja.

De mielőtt a hirdetési kísérletbe belementek, a Google és Yahoo tárgyaltak az antitröszt-hivatalnokokkal Washingtonban. Ez arra volt jó, hogy egy kicsit elvegye majd a bírálatok és a trösztellenes beadványok élét, melyek nyilván bőven akadnak majd, ha a Microsoft hírét veszi az ügyletnek. Schmidt és Yang tudták, hogyan fog tombolni Ballmer, amikor megtudja, hogy a Yahoo a Google-lel bújik ágyba.

A Google –Yahoo-teszt pedig működött. Ez bátorítást adott a Yahoo-nak ahhoz, hogy keményen megvesse a lábát, és azt mondja, hogy a Microsoft ajánlata gyenge, még úgy is, hogy azt néhány dollárral megemelték. Az ár fölötti folyamatos nézeteltérések valamint egy Yahoo és Google közötti gyümölcsöző együttműködés kilátása megbonyolította a Microsoft vételi ajánlata körüli helyzetet. Másrészről azonban ott volt a tulajdonosok érthető dühe, akik inkább zsebeltek volna be nagyobb pénzt most, minthogy a független Yahoo jövőjére tegyenek fogadásokat.

Mivel nem sikerült Yanggal megegyeznie, és mert feldühítette a Google –Yahoo hirdetési paktum lehetősége, Ballmer visszavonta a Microsoft vételi ajánlatát. A hirdetési paktum, nyilatkozta, „alapvetően aláássa a Yahoo saját stratégiáját, és hosszú távú fennmaradásának esélyeit, mivel arra bátorítja a hirdetőket, hogy a Google-t használják.” A következő napok során Ballmer újra és újra elismételte, hogy a Microsoft már nem kívánja megvásárolni a teljes Yahoo-t, ám hozzátette, fontolgatja, hogy megveszi a cég keresőjét. Ez egy komplikált üzlet lenne, és hosszabb idő szükséges a tető alá hozásához.

Hogy a reklámüzletet mihamarabb tető alá hozzák, a Google és a Yahoo vezetői egy Google-höz tartozó üres épületben találkoztak, ahol valószínűtlen volt, hogy feltűnést keltenek. Nem sokkal ezt követően a Yahoo bejelentette az új hirdetési együttműködést a Google-lel. Azt jósolták, ez évi több száz millió dollárnyit emel majd a cégen. A Google és a Yahoo saját közvetlen üzenő-rendszereit is nyitottá tette egymás felé, ezzel lehetővé vált, hogy azokon a két cég sok százmillió felhasználója egymással is kommunikálhasson. Tisztában voltak vele, hogy a Microsoft lobbizik Washingtonban antitröszt ügyekben, ezért a Google és a Yahoo ismételten konzultált az Igazságügyi Minisztériummal a gondosan felépített megállapodás részleteitől, és úgy döntöttek, hogy adnak pár hónapot a hatóság embereinek arra, hogy tanulmányozzák a paktum részleteit. A megállapodást az Egyesült Államokra és Kanadára szűkítették, ezzel elejét vették annak, hogy a szigorúbb európai hatóságoknak is meg kelljen vizsgálniuk azt. Az, hogy a Google versenyez a Yahoo-val a keresésben, és kooperál a hirdetésekben olyan modell volt, amit más területeken más gyakran tettek magukévá különböző cégek, anélkül, hogy elbuktak volna a trösztellenes rendelkezéseken.

– Nagyon örülök – mondja Brin –, hogy nem csak hogy együtt dolgozhatunk a Yahoo-val, de a Yahoo ugyanakkor nagyon erős, független cég is maradhat.

Bill Gates számára, aki az elszúrt Yahoo-ügyet egy kicsit talán túlzottan Ballmerra bízta, még ott volt egy megvívandó háború. A nagy harcos Gates meg volt győződve róla, hogy a Microsoft életet tud lehelni a nem túl jól teljesítő keresési üzletébe. Nem lesz könnyű; a Microsoft ellenséges próbálkozása szemlátomást azzal a legkevésbé sem kívánt eredménnyel járt, hogy a Yahoo-t a Google kitárt karjaiba kergette – csak hogy a dolgok még rosszabbak legyenek. Bár Gates korábban megfogadta, otthagyja a Microsoftot, hogy főállású filantróp lehessen, most mégsem tehetett így. A Microsoftnál töltött utolsó teljes napján kijelentette, hogy létrehoz egy fess kis csapatot a nehezebb problémák leküzdésére. A lista elején az állt: Google.

– A keresés az a terület – mondja Gates –, ahol az emberek valószínűleg valóban azt kérdezik „Lesz-e valaha keresnivalója itt a Microsoftnak?” De mi leszünk a legjobbak. Ez az, amin nagy erőkkel dolgozunk.

***

Odaát a Googleplexben Sergey Brin és Larry Page szélesen mosolygott. A szemlátomást kézben levő Yahoo-üzlet, és az erős pénzügyi eredmények szertefoszlatták a Google lelassulására vonatkozó várakozásokat, és a vállalat részvényei újra szárnyalni kezdtek. Brinnek pedig magánjellegű tervei vannak: ötmilliós előleget fizetett egy űrutazásra egy Szojúz rakéta fedélzetén. Akár már 2011-ben rajtolhat; az út legalább 35 millió dollárba fog kerülni. Egyébként mind Brin, mind Page nagyon fontosnak tartja a partnerséget a NASA-val, amely már ott tart, hogy közös bázis felállítását tervezik Kaliforniában, ahol az űrügynökség és a Goolge mérnökei és tudósai együtt lakhatnak, és együtt kutathatnak.

Brin tervei szerint űrutazása során százszor kerüli majd meg a földet, tudományos kísérleteket végez majd, és meglátogatja a Nemzetközi Űrállomást. Némileg ironikus, hogy a szerény igényű gyermekből multimillárdossá lett Brinnek, aki egy új élet reményében hagyta el annak idején szüleivel Moszkvát, most vissza kell térnie Oroszországba, hogy űrutazást tehessen. Az Egyesült Államokban kizárólag asztronauták utazhatnak az űrbe. A posztkommunista Oroszországban azonban azon magánszemélyek is, akik ezt megengedhetik maguknak.

– Hiszem, hogy űr-ügyben komoly felfedezések és kereskedelmi fejlődés előtt állunk – mondja Brin. – Nagyon várom, hogy az űrbe utazhassak

Sergey maga fizeti az utazást, de magával viszi majd a Google zászlaját. A cég már bebizonyította, hogy a világűr része a DNS-ének.

– Az ambiciózus kutatás az, amit a legtöbbre becsülünk. Amiben ott van a világmegváltó lehetőség. Az űrkutatás már egy jó ideje nagy súllyal szerepel a legambiciózusabb, sőt legmerészebb tudományos eredmények között.

Amikor Brin majd a Föld körül kering, itt hagyja Page-et, de csak ideiglenesen. Larrynek és Sergeynek van egy kevéssé közismert megállapodása. Megegyeztek, hogy együtt dolgoznak majd a Google-ön legalább húsz éven át. Amikor azt kérdezték tőle, nem tervezi-e, hogy otthagyja a Google-t, hiszen már most annyi mindent elért, Brin azt felelte:

– Nem tervezem, legalábbis az elkövetkező tíz évben nem.

Ami Page-et illeti, rá akar menni a mesterséges intelligenciára, az energetikai kezdeményezésekre, az automatizált kocsikra, és mindenek előtt a keresés fejlesztésére. Fontos számára, hogy a Google továbbra is hajlandó kockázatot vállalni a nagy ötletekért, melyekben világmegváltó lehetőségek rejtőzhetnek.

– Egy maréknyi ember nagy befolyással lehet a világ menetére – mondja. És bár vitatkozni változatlanul szeretnek, Page és Brin egyetértenek abban, hogy friss kihívások közelednek.

– Minden, amit az ember nem fejleszt ki – mondja Page – csak megműveletlen kert.

  1. dani szerint:

    nagyon jó, köszönöm szépen! egy tuti vevője már van a könyvnek 🙂

  2. takacsot szerint:

    Nagyon kiválló könyv. A saját véleményemet érszletesebben ki is fejtemm itt.

    http://takacsot.blog.hu/2009/07/29/google_sztori

  3. […] A Google Doodle logókra kattintva minden esetben az évfordulóval kapcsolatos találati oldalra le… ahol a találatokból általában egy pillantásra meg lehet állapítani, milyen jeles évfordulónak van aktualutása. Tegnap azonban sok Google-rajongó felvonta a szemöldökét, hiszen az ufós logóra kattinva az Unexplained Phenomenon keresőkifejezés találatait mutatták meg. A magyar változat a “Megmagyarázhatatlan rejtélyek” találati oldalára vitt. […]

line
footer
Powered by WordPress | Designed by Elegant Themes