Ma délután tehát fogtam magamat, és a pénteki hangulattal nem törődve bele is vetettem magamat a tesztbe, amit sikeresen teljesítettem is.

Íme a link a “bizonyítványhoz”, amelyben az a jó, hogy ezentúl minden Google képesítést egy lapon fog megmutatni. Így látható rajta az AdWords-ön túl az Analytics minősítés is.

Egy tavalyi tájékoztató szerint ezt csak az első lépcsőfoka a megújuló AdWords minősítésnek. A mostani vizsga az alapokat hivatott tesztelni, de lesz kimondottan a keresési hálóval kapcsolatos tudást minősítő vizsga is, és egy hasonló a tartalmi hálózatra is; valamint egy harmadik az analitikai tudást fogja számonkérni [de nem ugyanazt és ugyanazon formában, mint a GA IQ vizsga]. Azaz, a mostani egy GAP-vizsgát igazából 3 vizsga fogja kiváltani. Kíváncsian várom tehát a továbbiakat.

Új Google AdWords vizsga – letéve is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. AdWords Quality Score – számszerű különbségek a landing page miatt
2. PPC hirdetés, mint backlink?
3. SEO vs. PPC

A decemberi Webanalytics Wendesday egyik előadója Rung András volt, az ő prezijét nézhetitek meg alant.

Usability és web analitika is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

No related posts.

SEO és PPC integráció is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. SEO vs. PPC
2. PPC hirdetés, mint backlink?
3. A SEO és az e-mail marketing a leghatékonyabb

Milyen a viszonyuk a PPC-s szakemberekkel?

Én például marhára jól megvagyok magammal, de úgy tűnt, a többiek sem feltétlenül akarják máglyán elégetni a PPC szakértőket.

Balga módon azt hittem, hogy előbb-utóbb elhalnak azok a kérdések, amelyek azt feszegetik, hogy a PPC jobb-e vagy a SEO, de nem, az utóbbi hetekben a Twitteren is, SEO fórumon is, meg mindenfelől jönnek ilyen vagy olyan ténymegállapítások, amelyek egyik vagy másik eszköz nagyságát, illetve halálát propagálják.

A SES Chicago decemberi eseményén (ejjj, de szeretnék egyszer eljutni egy ilyen konferenciára) a szakma amerikai nagyágyúit eresztették össze, hogy mondjanak véleményt a kérdésben – úgy látszik, az online marketingben jócskán előrébbjáró tengerentúlon sem egy lefutott kérdéskörről van szó… gyanítom, a jövő évi Keresőmarketing Napon megint lesz hasonló kérdés. [Konrád, esetleg lehetne hasonló kerekasztal beszélgetés jövőre!]

A Searchenginewatch beszámolójában részletesen elolvashatóak a különböző álláspontok, olvassátok el – én csak szemezgetek / kivonatolok belőle. És persze kommentelek.

Érvek a PPC mellett

- Egy teszt siteon a PPC 2,03%-os konverziót hozott, míg az organikus forgalom csak 1,26%-ot; egy másik esetben a PPC-ből érkező látogatók 117 dollár költöttek átlagban, míg az organikus forgalom csak 106 dollárt hozott; egy látogató átlagos értéke [nem egyértelmű a beszámoló alapján, hogy melyik esettanulmány szerint] 2,38 dollárt ért a PPC forgalomból, míg az organikus csak 1,35 dollárt. A PPC-s látogató 238 másodpercet töltött az oldalon, míg az organikus csak 219 másodpercet.

Komment: Ami nem látszik a beszámolóból, hogy

a., mennyi befektetés kellett a PPC-s forgalomba, és mennyi befektetés az organikusba. Azaz, a legfontosabb adatot, a ROI-t nem látjuk
b., nem látjuk a pontos forgalmi adatokat sem. Azaz, hogy mennyi látogató jött be PPC-ből és mennyi SEO-ból. Ha organikus forgalomból mondjuk 20%-al több látogató jön be, de a konverziók száma kb. ugyanannyi, mint a PPC-é, akkor nyilván romlanak a százalékos értékek. Persze az is elképzelhető, hogy az organikus forgalom sokkal kevesebb, mint a fizetett, ez esetben mintavételezési probléma is felmerülhet: nem mindegy, hogy 1000 db. organikus látogatót hasonlítok-e 10.000 PPC-s látogatóhoz.
c., és ami a legfontosabb: nem látjuk, hogy melyik eszköz milyen kulcsszavakra hozta be a látogatót. Míg mondjuk az “olcsó digitális fényképezőgép” kulcsszó akár a 2-3. találati oldalról is hozhat egész sok látogatót, addig a “Nikon D3000 árak” lehet, hogy kevesebbet hoz már a top AdWords pozícióból is, de jobban fog konvertálni, mert ott már a látogató 100%-osan tudja, mit akar venni. A SEO és a PPC konverziós összehasonlítását tehát kulcsszó szinten kellene elvégezni, nem pedig az összforgalom alapján.
d., valamint: ha én a megrendelő lennék, szívem szerint azt a 106 dollárt is zsebre vágnám, ami a SEO-ból érkezik.

További PPC érvek:

- Egy új honlap esetében nincs más gyors megoldás, mint a PPC. [Stimt, a SEOhoz idő kell. Bár néha a megfelelő kulcsszavak, kulcsszó-kombinációk kiválasztásával is lehet hetek alatt eredményt elérni, nem mindig kell a 3-6-12 hónap.]

- Tesztelhetőség: különböző hirdetés szövegekkel lehet kísérletezni, és meg lehet találni a legjobbat. [Komment: egy jól beágyazott, jól optimalizált honlap esetében a meta description átírásával el lehet érni ugyanezt az eredményt. Bár tény, hogy egy ilyen átírást először az AdWords segítségével tesztelnék. ]

- Azonnali beavatkozás: ha túl sok a megrendelés, a PPC leállítható, kevés látogató esetén pusholható.

- Szezonális termékek esetén telíthető a piac. [Komment: nem értek egyet, lásd KGFB kampányok november-decemberben: az a cég, amelyik organikusan is jelen van a KGFB-s kulcsszavakra, előnybe tud kerülni azokkal szemben, akik csak szponzorált hirdetésekkel tudnak jelen lenni.]

- Kontroll: a hirdetésszöveg (title és description), az üzenet, a landing page, és a marketing költés felett. [Komment: Megfelelő SEO-val a title, description, és a landing page kontrollálható - a "marketing költés" rész pedig attól függ.]

Érvek a SEO mellett

- Mert tízszer akkora forgalmat hoz a SEO, mint a PPC. [Komment: Attól függ egyébként. Maradva a KGFB példánál, én úgy gondolom, hogy amikor valaki a legolcsóbb kötelező biztosítást keresi, akkor szétkattintja a találati oldalt, attól függetlenül, hogy szponzorált vagy organikus találatról van szó. Illetve arról nem nagyon láttam elfogadott felmérést még, hogy a top pozíciós hirdetések mennyit "rabolnak le" az organikus forgalomból.]

- Mert segít a PPC kampányok árazásán: egy “egészséges” domainnek kevesebbet kell licitálnia, mint egy újnak – egy új domainre pedig kevesebb a licit, mint egy bannoltra. [Komment: Stimt, bár ezt nem feltétlen domain, inkább landing page alapján teszteltem ki nemrég. De valószínűsíthetően egyébként - akárcsak a SEO-ban - belejátszhat a domain életkora, és főképp a domain iránti bizalom - TrustRank - a minimum licit számításába. Ugyanakkor: volt olyan kampányom nemrégiben, ahol kimondottan pocsékak volt a landing page-ek, emiatt 200 Ft-os (!!!) minimum licitet kért az AdWords bizonyos kulcsszavakra. Az olcsóbb kulcsszavakkal relatíve gyorsan, néhány nap alatt sikerült egy jó historyt felépíteni a fióknak, majd bevállaltam ezt a minimum licitet. Az alapból drágán számított kulcsszavakra sikerült elérni 15% feletti CTR-t, aminek köszönhetően megkaptam a 7-10 között Quality Score-t: a minimum ár lement 2-10 Ft-ra. Azaz: ha jó a célzás, jók a hirdetés szövegek, minden stimmel, KIVÉVE a landing page-et, akkor is levihető normális szintre a CPC. Ehhez azonban a kezdeti időkben komoly anyagi befektetés szükségeltetik: meg kell kínálni az AdWords rendszert a magas licittel.]

Summa summarum

Én úgy látom, hogy akár a SEO, akár a PPC szakértők részéről egyfajta hitvitát láthatunk. Egyfelől, mindkét félnek vannak olyan érveik, amelyek megállják a helyüket: el tudok képzelni olyan PPC kampányt, ami konverziós szempontból hatékonyabb, mint a SEO, és nyilván egy csomó esetben a SEO nagyobb forgalmat, ezáltal több konverziót hoz.

A hitvitáknak bizony sok esetben van jól felfogott üzleti, anyagi érdeke is a háttérben: egy PPC szakértő nyilvánvalóan abban érdekelt, hogy a saját eszközét fogadtassa el hatékonyabbnak – ahogy pontosan ugyanez a motiváció megvan egy SEO szakértőben is. És ami a legjobb: mindkét fél 100%-os hittel és meggyőződéssel fog érvelni a saját eszköze mellett, ő maga is el fogja hinni ezeket az érveket – mert, ismétlem, ezek egyenként amúgy tényleg megállhatják a helyüket.

A magam részéről azonban nem hiszek abban, hogy az online marketingnek lenne Szent Grálja, vagy létezne Onlinemarketing Bölcsek Köve. Nem gondolom, hogy el KELLENE dönteni, hogy a SEO vagy a PPC a hatékonyabb: mind a kettő hatékony a maga módján, és a saját tapasztalatom alapján a kettő egészséges mixe a működőképes. Az arányokat pedig esete válogatja. Megrendelőként én mindenképpen ragaszkodnék ahhoz, hogy SEO-ból is, PPC-ből is a legjobb minőséget akarjam – aztán hogy melyik mennyit hoz a konyhára, arra ott az Analytics.

SEO vs. PPC is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. SEO és PPC integráció
2. PPC hirdetés, mint backlink?
3. A SEO és az e-mail marketing a leghatékonyabb

Top10 olvasott bejegyzés

1. Google.hu usability elemzés (vendégpost Rung Andrástól)
2. Ki kell nyírni a Google-t?
3. Megváltozott a nofollow értékelése
4. Google 2084
5. Szörcs.hu
6. AdSense – akiket szűrök
7. Digitális Média Tények Könyve 2009.
8. Top találat húzós kulcsszóra, 1 nap alatt
9. Veszélyes kulcsszavak – vírusok vs. SEO
10. Google vs. Bing – első menet

A kedves bloggertársak, akik a legtöbb látogatót ajándékozták idén:

1. Hírbehozó – Webisztán
2. Rung András – Ergománia
3. Berényi Konrád – Online marketing blog
4. Vecsei László – hírblog
5. Rabbit – Rabbitblog
6. Longhand – Optimalizálás.info
7. G-easy – Keresőoptimalizálás.net
8. Szűcs Ádám – Olcsóweboldal.hu
9. Doransky
10. Stefan Weinenberger – SEO blog

A legtöbb látogatót hozó kulcsszavak

(Mentesítve a Miyazaki Jun kereséstől, és ennek 1001 félreírásától )

1. Tények Könyve 2009
2. A Google Sztori
3. Google Wonder Wheel
4. Szörcs
5. AdSense akiket szűrök
6. sci fi és seo
7. nofollow
8. brand építés
9. Trust Rank
10. Feedburner

Top10 kulcsszó a blog keresőjében

(amely egy Google CSE kereső, és nem csak ebben a blogban, hanem számtalan másikban is keres)

1. nofollow
2. Analytics
3. blogok vs.
4. map
5. sci-fi
6. seo
7. WordPress
8. YouTube
9. NY amerikai kereső és böngésző
10. A Google sztori

Köszönöm mindenkinek a megtisztelő idei évet, hosszú és eredményes, visitben, CT-ben, ROI-ban, jó helyezésben gazdag új évet kívánok Nektek!

Kapcsolódó:
Mosquito éves toplistája
Szabó Gábor éves toplistája

Évzáró toplista is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

No related posts.

A Webisztánon és Konrád blogjában is a kommentek között rendszeresen felmerül a kérdés: TÉNYLEG siker volt-e a Vatera Vera kampány, üzletileg TÉNYLEG megérte-e a valószínűleg nem két filléres befektetést a dolog – tévékampánnyal, rádió spotokkal, forgatással, online felületekkel, mindennel együtt.

Egyébként pedig addig furcsa sikeres kampányról beszélni, amíg nem látszódnak tisztán a kiadás/bevétel oldalak. Az előbbi gondolom még ok, de – a jellegéből adódóan – a bevételi oldal majd talán csak pár hónap múlva lesz mérhető.

Szól Kutyuu kommentje a Webisztánon, és Konrádnál is hasonló kétely heliox részéről fogalmazódik meg:

Minden ilyen kampány befektetés. A befektetés megtérülése pedig pénz, bevétel. Na ezt hogyan mérjük? Mennyi lett volna a kampány nélkül a nyereség az év végén, és mennyi ezzel?

Érintőlegesen már mindkét helyen megírtam, hogy egy online kampány (legyen az AdWords, banner, és bármi más az online adta széles eszköztárból) sikerességének fokmérője sok dolog lehet, megrendelője és kampánya válogatja.

Főleg a keresőmarketing kampányoknál hisszük azt, hogy a direkt eladás kell, hogy a fő mérőszám legyen: elköltöttem 1000 Ft-ot CT-kre, és ebből lett 5000 Ft hasznom, akkor jó volt a kampány. Csakhogy nem minden kampánycél ennyire egyszerű.

Amióta létezik az SFportal nevezetű hobbi projectem, mindig felmerül, hogy kéne egy scifis webboltot indítani. Ehhez persze kéne némi befektetendő tőke, ki kéne találni a logisztikát, munkatársakat kéne felvenni, stb – nekem speciel ezek nem egyszerűek. Ez a virtuális project viszont jó arra, hogy példálózzak vele picit. Mint példa persze erősen sarkított és leegyszerűsített, és nem számol minden egyes változóval.

Tegyük fel, hogy tényleg elindulunk egy scifis online könyvesbolttal, és erre kell kitalálnom egy kampányt: nyilván fektetek energiát a bolt SEOjába, és nyilván felmerül az is, hogy a bevezetéshez, az akciók promójához igénybe veszek némi AdWords-öt is. Sokat segít, hogy van egy “ingyen” médiafelületem is – maga az SFportal, ahol az ingyenesség annyit jelent, hogy nem kell saját magamnak médiaköltséget fizetnem.

Saját magamnak nyilván ingyen csinálom a SEO-t, és az AdWords kampányokat is ingyen csinálom magamnak – amely ingyenesség azt jelenti, hogy a saját időmet így is, úgy is bele kell raknom a dologba.

Akkor számolgassunk egy picit: egy átlagos könyv bolti árát határozzuk meg 2000 Ft-ban. Akár nagykertől, akár direkt a könyvkiadótól ezt a könyvet el tudom hozni 40-50%-os kedvezménnyel, mint bolt, az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy 1000 Ft-ba került nekem ez a könyv.

Egy olyan piacról beszélünk, ahol alappá vált, hogy 15-25% közötti kedvezményt adnak az online boltok, sőt, X érték felett ingyenes kiszállítás is jár a vásárlónak. Hogy ne bonyolítsuk a számolgatást, mondjuk azt, hogy kedvezménnyel és kiszállítással együtt 500 Ft-ot engedtem a könyv árából.

2000 – 1000 – 500 = 500 Ft-om maradt, amiből gazdálkodnom lehet. Ebbe bele kell vennem az egy példányra jutó költségeket: a webshop fenntartási költségeit, tárhelytől elkezdve valamilyen havi átalánydíjas programozói supportot, a logisztikai költségeket. És persze szeretnék némi hasznot is a történeten.

Tegyük fel azt az optimális helyzetet, hogy kötetenként van 200 Ft marketing büdzsém, amit elkölthetek, és tegyük fel, hogy erre még mindig az AdWords a legköltséghatékonyabb eszköz. [Ha már a SEO a saját projectemnek ingyen van ugyebár.] Mivel a Bookline-tól kezdve a Polc.hu-n át nagyon sok hirdető van könyves témákra (és igen, a scifis keresésekre is hirdetnek), ezért van egy közepes verseny az engem érintő kulcsszavakra is. De elég jól össze tudom rakni a kampányomat, a landing page-ek a SEOnak köszönhetően abszolút fókuszáltak, emiatt kapok 7-10-es Quality Score-t. Nagy valószínűséggel 10 Ft-os átkattintási árból meg fogom tudni úszni a történetet, hosszútávon pedig akár 10 Ft alá is le tudom majd szorítani az árakat.

Azaz, egy könyvre vetítve 20 átkattintást tudok megvásárolni, és ebből 1 vásárlásnak történnie kell – akkor vagyok nullszaldón. Ha 2-en vásárolnak, akkor lesz nyereséges a történet – amennyiben azt mondom, hogy azonnal meg kell térülnie a befektetésnek. Az 5-10%-os konverziós arány viszont egy frissen indult online bolt esetében meglehetősen necces cél lehet – ha pl. van egy olyan vetélytárs, mint a Bookline.

Kizárólag a keresés szemszögéből nézve a dolgot, valahonnan hallott a felhasználó egy jó könyvről, és meg akarja venni: be fogja ütni a keresőbe, és meg fog nézni egy csomó találatot, és megnézi, hogy hol tudja a legolcsóbban megrendelni a cuccot. Ha én is hirdetek, és jól hirdetek, akkor hozzám is ellátogat – ez máris pénzbe kerül nekem. Valamivel rá kell vennem, hogy inkább tőlem rendeljen, mint a Bookline-tól, amely egy bejáratott, ismert brand. És pont emiatt sokkal nagyobb a látogató bizalma a Bookline iránt, mint irántam. Azt a könyvet, amit tőlem meg tud venni, nagy valószínűséggel meg tudja rendelni a Booklinetól is, valószínűleg hasonló áron, valószínűleg ugyanúgy ingyen kiszállítással. (Sőt, a méretgazdaságosság miatt lehet, hogy a Bookline egyes esetekben jobb árat fog tudni mondani, mint én.)

Lényeg a lényeg: pontos célzás ide, leszorított CPC oda, usability szempontoknak 100%-osan megfelelő landing amoda, komoly esély van arra, hogy bizony az AdWords kampányom veszteséges lesz. Előfordulhat, hogy az eladások nem fogják kitermelni a befektetett marketing büdzsét.

Hagyjam a fenébe akkor a történetet, és nézzek szembe azzal, hogy a könyveladás rossz üzlet? Vagy találjak ki egy reálisabb kampánycélt?

Lehet ilyen kampánycél az, hogy mondjuk valamiféle csomag ajánlatot dolgozok ki, összepakolok mondjuk 3 könyvet (mivel scifiben, fantasyben rengeteg regénysorozat van, ez nem is bonyi), esetleg bízom benne, hogy az az egy vásárló viszont több cuccot rendel, ami jobban kitermeli a költségeket.

Vagy pedig átgondolom, és rájövök: nem célom az, hogy az első vásárlásból legyen nyereségem. Mondhatom azt, hogy én a második, harmadik vásárlásból akarok nullszaldóssá majd nyereségessé válni. Azaz, egy hosszabb ciklust képzelek el. Igen, elköltök egy adag pénzt AdWordsre, hogy behozzam az első vásárlásokat, de valójában regisztrációkat akarok gyűjteni, és kitalálok majd egy hosszabbtávú, valószínűleg eDM-re alapuló stratégiát, ami majd behozza a nyereséget.

Ebben a pillanatban viszont már két teljesen különböző marketing kampányról beszélünk! Az egyik célja az adatbázis gyűjtés, a másik célja pedig az adatbázis megdolgozása. Az első esetében felállíthatok olyan kampány célokat, mely szerint szeretnék X eladást produkálni, és szeretnék Y számú regisztrációt begyűjteni. Ahol az X valószínűleg kevés lesz, az Y viszont sokkal több. Ha a kampány végére bejön (esetleg túl is teljesül) a megcélzott X és Y, akkor sikeresnek fogom értékelni a kampányt – annak ellenére, hogy esetlegesen nem térült meg azonnal a befektetett büdzsé.

A második, hosszabb lefutású, folyamatos kampánynak lehetnek már olyan céljai, hogy legyen Z darab oldalletöltés (böngésszék a kínálatunkat!), és N darab eladás. Ott meg már szerepet kaphatnak a pl. az Amazonra jellemző megoldások, hogy a rendszer figyeli, mi érdekli a vásárlót, és olyat ajánl neki – nem pedig összevissza mindenféle vackot.

A scifis könyvesboltom esetében meg fogja érni nekem az AdWords kampány? Valószínűleg igen. Nyereséges lesz-e azonnal? Nagy valószínűséggel nem.

Arra nem tudok választ adni, hogy a Vaterának hozott-e azonnali nyereséget a Vera kampány pl. a tranzakciós díjak tekintetében. Itt ugyanis a kérdés sem feltétlenül megfelelő. Viszont az előre kitalált kampánycélok mentén könnyen el tudják dönteni, hogy megérte-e nekik a befektetést.

Nyereséges volt-e a Vatera Vera kampány? is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. E-commerce vendégpost – Kedvenc oldalam: Spoonflower

Keresőmarketing Nap 2010 – twitter is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. Google killer Twitter?
2. Keresőmarketingnap 2009

Szerintem évente menetrendszerűen előjön a “Google kicseszik a tartalomgyártókkal” című vita, hol nemzetközi, hol lokális vonatkozásban. Meg hogy a Google fizessen a tartalomgyártóknak, ilyen, olyan, meg amolyan jogcímeken, hiszen a naaaaagy tartalomszolgáltató mammutok nélkül nincs miért az internetre menni. Ha nincs webes CNN, vagy New York Times, lokális vonatkozásban mondjuk Origo vagy Index kategóriás játékos a neten, akkor itt nincs semmi. Egy naaaaagy, kietlen pusztasággá változik az internet. Úgyhogy VALAKI lesz szíves fizetni a tartalomgyáraknak alanyi jogon: mindegy, hogy a keresők, vagy mondjuk az internet szolgáltatók, esetleg maguk a látogatók – bár a legjobb az lenne, ha mindenki fizetne.

Én úgy gondolom, ennek a történetnek van egy olyan hihetetlen arrogáns és egoista aspektusa, amely megfeleltethető az alap problémának. Méghozzá az, hogy “értékes, minőségi tartalmat csak mi tudunk előállítani.” Azért érdekes az internet, mert MI tartalmat állítunk elő – gondolják a nagyok. És a Google is csak azért létezhet, mert vannak nagy médiavállalatok, amelyek tartalmat gyártanak, amit aztán tolvajmód úgy indexel a Google, hogy nem fizet érte.

Jó reggelt kívánok, annyira el tetszettek aludni, hogy mindjárt tálalják a vacsorát.

Ha eltűnik a top10 médiacég portfóliója a Googleből, az egy jottányit nem fog változtatni a Google látogatottságán. Azért, mert egyetlen percig sem lesz üres a top10 – és azért nem lesz üres, mert egy átlagos keresésre így is pár ezertől pár tízmillióig tud találatokat sorolni. A felhasználó az elérhető legjobb választ akarja a kérdésére – a Google pedig valamilyen jó választ fog tudni adni. És egyáltalán nem biztos, hogy a legjobb válasz valaha is a New York Times volt.

Ha ismert branddel találkozik a látogató a találati listán, arra mondjuk valóban gyakrabban kattint – de ez nem azt jelenti, hogy ha nem találkozik ilyennel, akkor szomorúan konstatállja, hogy pocsék ez a kereső. Hanem kattint másra.

A felhasználó nem konkrétan az XY brand tartalmát keresi (hacsak nem kimondottan navigációs keresésről van szó), hanem valamilyen tartalmat keres, ami őt érdekli. A Google legfőbb ereje az, hogy a látogatók úgy gondolják: ők fogják a lehető legjobb találatokat szállítani. Ha a top10ben nincs CNN, akkor valószínűleg azért, mert nem a CNN-é a legjobb cikk a keresett témában.

Arra amúgy kíváncsi lennék, hogy egy ilyen Google ellenes lépéssel mekkora nemzetközi forgalomtól esnének el az amerikai kiadók: más országokból vajon mennyi látogatót hoz nekik a Google. Mert tegyük fel, hogy az amerikai forgalmat bepótolja a Bing – egy jó darabig erre sem tennék nagyobb összeget -, de valós nemzetközi elterjedtsége csak a Googlenek van.

Tartalmat publikálni jelentősen könnyebbé vált az elmúlt években. A blogolás elterjedése egy dolog, de ha valaki nem blogot akar indítani, akkor is a megoldási lehetőségeknek olyan széles tárházából válogathat, hogy az már szinte zavaró. Ha azt mondom, hogy valaki sorolja fel az összes CMS-t a Joomlán és a Drupalon kívül, akkor egy telefonkönyvet össze lehetne írni belőlük.

És ez azért alakult így, mert az átlag felhasználók egy jelentős részének van mondanivalója, és van tartalma, csak kell neki valami platform, amin ezt publikálni tudja, egyszerűen, gyorsan. És a mindenféle open source és fizetős megoldásokat nyújtó fejlesztők egymást tapossák agyon, hogy megpróbálják kiszolgálni ezt az igényt.

Nincsenek illúzióim, az így létrejövő tartalom igen nagy hányada szemét. De ami szemét, az amúgy sincs sikerre ítéltetve, sem SEO, sem egyéb szempontokból nézve sem. Ha csak minden 1000 blogból 1 db a jó és hasznos, az is már akkora méretű online tartalmat jelent, amivel a világegyetem végezetéig jól el lenne bármilyen kereső alkalmazás. És most csak a blogokról beszéltünk, a kisebb méretű egyéb tartalmakról, híroldalakról, egyebekről nem.

Én kis tartalomszolgáltatóként egészen biztosan drukkolnék, hogy a nagy portfóliók lépjék meg az öngyilkos lépést: tiltsák ki a Google-t az oldalaikról, tegyék fizetőssé a tartalmaikat, és csináljanak hasonló marhaságokat. Legyen csak kevesebb a látogatójuk, meg a reklámbevételük.

Ki kell nyírni a Google-t? is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

No related posts.

Néhány napja viszont végre a Feedburner automatikusan megcsinálja ezt a dolgot, ha igényled. Ehhez mindösszesen az Analyze / Configure stats menüpontba kell bemenni a Feedburner felületén, és két lépésben beállítani:

A későbbiekben pedig valahogy úgy fog kinézni a dolog az Analytics felületén, mint a ReadWriteWeb screenshotján (mivel én magam is csak egy negyed órája kapcsoltam be a dolgot, ezért saját screenshottal egyelőre nem tudok szolgálni):

Egyelőre csak és kizárólag az átkattintásokról fog tudni reportot adni az Analytics, de kezdetnek már ez is jó dolog. Azonban a Google azt ígéri, hogy a következő hetekben újabb és újabb statisztikai fícsöröket fognak kihozni a Feedburnerhez – így remélhetőleg egyre pontosabb adatokat láthatunk.

Feedburner – Google Analytics integráció is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

No related posts.

Én is megyek kerekasztal beszélgetni, Longhand, Mosquito, Bánó társaságában fogunk beküldött / helyszínen feltett SEO kérdésekre válaszolni.

Bővebb infó, valamint előzetes kérdésfeltevési lehetőség a Keresőmarketingnap honlapján.

Keresőmarketingnap 2009 is a post from: Miyazaki Jun SEO blogja

Related posts:

1. DigitalFestival 2009 – gyors megemlékezés