Amekkora hype folyt az elmúlt egy-két évben a közösségi média, és legfőképp a tőzsdére igyekvő Facebook körül, várható volt, hogy lassacskán beérik az első komolyabb pofon. Az eset azonban azt gondolom, hogy arra is jó, hogy rávilágítson a Facebook és a nagy rivális Google közötti alapvető szemléletbeli különbségekre – már csak azért is, mert folyamatosan hasonlítgatják egymáshoz a két céget, illetve gyakoriak a social vs. kereső viták is… az overhypenak köszönhetően “a keresés haldoklik”-felhanggal, amit szerencsére nem igazán sikerült még alátámasztani.

Szóval, mi is a nagy változás? Az, hogy a Facebook page frissítések nem jelennek meg alapértelmezetten a felhasználó Top News oldalán (a “Fal”-on), csak abban az esetben, ha a felhasználó rendszeresen interakcióba lép az oldallal, lájkolja vagy kommenteli annak híreit.

Mondhatnánk azt, hogy ez így ebben a formában nem újdonság, hiszen a korábbi Facebook frissítések kapcsán is már előjött ez a dolog, méghozzá kb. egy évvel ezelőtt – csak akkor nem ennyire rohadtul bedrótozott módon, mint most. Az EdgeRank néven hivatkozott algoritmus feladata ugyanis pontosan az volt, hogy adjon valamiféle relevanciát a Facebookon keletkező objektumoknak (legyen az egy ismerős státuszfrissítése, egy fénykép, egy app üzenete, és természetesen a page-ek frissítései) – és ha ennek az EdgeRankje átüt egy mértéket, akkor az adott objektum megjelenik az adott felhasználó Top News feedjében.

A képlet nyilván bonyolultabb és több mindent figyelembe vesz, de alapvetően három tényező befolyásolja:

- Affinitás: gyakorlatilag annak a kapocsnak az erősségét méri, ami az objektum létrehozója és az adott felhasználó között van. Ha egy csinos csaj profilját gyakran nézem, gyakran lájkolom a tartalmait, akkor még nem biztos, hogy bele vagyok zúgva, de az affinitás mértéke nagy lesz. Egy olyan “ismerős”, akivel igazából nem váltunk üzeneteket, nem nagyon nézegetjük egymás profilját, és egyáltalán, tök úgy viselkedünk, mintha semmi közünk nem lenne egymáshoz, annak a státuszfrissítései kevésbé gyakran fognak megjelenni a falamon – mert kicsi lesz az affinitás.

- Súly: Egy-egy objektum súlyát leginkább a konkrét interakciók (lájkok és kommentek) száma adja meg – minél magasabb ez a szám, annál nagyobb eséllyel jelenik meg a felhasználók falán a történet.

- Idő: Ahogy telik az idő, annál kevésbé lesz fontos az adott objektum – minél több idő telt el a publikálás óta, annál kevesebb eséllyel jelenik meg a falakon.

A fenti három tényező viszont korábban sem dobott igazán zökkenőmentes eredményeket. Egy “srácok, este bedobjunk egy sört valahol?” című kérdést inkább teszek fel a Twitteren, mint a Facebookon – ugyanis ilyen típusú, egy-két órán belül lejáró szavatosságú üzenetek rendszeresen megfordulnak a falamon… kb. 24 órával azután, hogy aktualitásukat vesztették. Ennek oka pedig az algoritmus gyengeségeiben keresendő: ha egy olyan ismerősöm dobja fel a kérdést, akivel amúgy nem tartok napi kapcsolatot, de azért jó haverok vagyunk, és néha összefutunk – akkor az ő affinitása alacsony lesz az irányomban. Ahogy viszont jönnek befelé a lájkok és kommentek a státuszüzenetéhez (“Hja, jó lenne sörözni…”; “Ma este nem érek rá”; “Foglalok asztalt az XY-ban!”), a súly emelkedik – csak épp túl lassan ahhoz, hogy idejében kipakolja a falamra az üzenetet.

Ez a relevancia alapján történő rendezés egyébként sok-sok felhasználó számára is zavaró volt már az elmúlt egy évben is – ők annyit érzékeltek, hogy egyes ismerőseik üzenetei nem kerülnek ki a falra, vagy csúszva, és egyébként is fenemód összevissza jönnek ezek a cuccok, nem pedig szépen időrendben.

A fentiek alapján a lényeg az, hogy oldaltulajdonosként nem idén kellett, hogy szembesüljél azzal, hogy a felhasználók egy jókora részének nem jelennek meg a frissítéseid – hanem ehhez már tavaly is hozzá kellett szokni. Nem tudom, én személy szerint hány tucat oldalt lájkolok, de csak egy töredékük éri el a falamat – nem azért, mert letiltottam őket, hanem mert az EdgeRank algo szerint nem üti át az ingerküszöböt a tartalmuk. Ez rendkívül sok esetben bosszant engem személy szerint is – vannak olyan érdekes oldalfrissítések, amikről napokkal később értesülök csak, abban az esetben, ha direktben rámegyek az adott oldalra. Az viszont jó, hogy azon oldalak frissítései nem jelennek meg, akik RSS-pótlékként használják a Facebookot… nekem legalábbis jó, de elképzelhető, hogy egy csomó felhasználónak (akik lehet, azt se tudják, mi az az RSS) meg hiányoznak ezek az update-ek.

A Facebook és a keresők működése tehát ugyanazt az alapvető valutát veszi figyelembe: a jó és egyedi tartalmat, ami a mi közönségünknek szól. Egy alapszinten még az algoritmusaik működése is hasonló – például a PageRank a linkszámot, az EdgeRank az interakciószámot veszi figyelembe, mindkettő számol az időfaktorral, a relevanciával.

A mostani változtatással viszont mintha azt üzennék a Facebook üzemeltetők, hogy nem bíznak a saját algoritmusaikban, hogy megfelelően szűrik a falra kerülő infókat. Az, hogy az oldalak ezentúl alapértelmezetten nem jelennek meg (csak ha szoktam a tartalmaikat lájkolni, vagy kommentelni), az valljuk be, nem egészen ugyanaz, mintha egy algo döntene egyedileg. Érzik egyébként ezt a Facebook üzemeltetői is, hiszen a page-változásokkal egyidőben eltűntek bizonyos statisztikák: eleddig a posztok alatt a publikálás után néhány órával megjelent egy megjelenésszám és egy interakció százalék (kommentek és lájkok száma a megjelenésszámhoz viszonyítva). Persze ez az AV-szám eleddig is inkább csak parasztvakításnak volt jó, mintsem igazi értéket képviselt volna a statisztikákban, de a Facebook most már nem akar ezzel villogni – mert innentől kezdve nincs mivel.

Lehet, hogy csak azért, mert ezzel foglalkozom, de úgy érzem, a Google működése valahogy kiszámíthatóbb. Amióta SEO-val foglalkozom, különösebben egyik nagyobb algoritmus változtatás se borította meg a lelki egyensúlyomat, mert az alapokhoz igazából nem nyúltak. Ha normális tartalmat építesz, jól és szolidan linkeled ezt a tartalmat, akkor mindig is megvolt a jutalma ennek a taktikának a növekvő látogatószámban / konverzióban. A Facebook lépése egy kicsit olyan, mintha a Google azt közölné: ha cég vagy (=van pénzed), akkor ezentúl leginkább AdWords hirdetéseken keresztül jelenhetsz meg… az organikus találatok közé való bekerülés Neked nehezebb lesz. Vagy egy RSS-reader alkalmazás azt mondaná, hogy tök jó, hogy valaki feliratkozott a feededre – de csak akkor frissíti be a tartalmadat, ha Te a frissítésért fizetsz (kivéve persze, ha az adott user rendszeresen, manuálisan befrissíti saját magának).

Jól írja Konrád, ez a platform nem a mienk. Akármennyire is jól használható (volt eddig?), egyetlen tollvonással elvehető tőlünk minden, amit ott felépítettünk. A láthatóság egy részét vonták meg – és ennek a láthatóságnak a visszaszerzése mindenképpen könnyebb lesz azoknak, akiknek a JÓ TARTALOM mellett van PÉNZük is. Hiszen ott a lehetőség, hogy fizetős PPC hirdetéseket vásároljunk – úgy, hogy a SAJÁT, már egyszer megszerzett látogatóinkat célozzuk meg a hirdetéssel.

Ennél a pontnál viszont nagyon remélem, be fog jönni a matekolás a képbe. Tényleg megéri-e majd azoknak pénzért hirdetni, akiket egyszer már megszereztünk? Vagy érdemesebb lesz inkább valamilyen saját tulajdonú csatornába beterelni őket – legyen a nagy webkettes világban oldschoolnak ható EDM, vagy RSS feedre való feliratkoztatás, vagy bármi egyéb… ahol a hangsúly a saját tulajdonon van. Ha viszont már saját tulajdonra való forgalomterelésről van szó, akkor már vannak egyéb játékosok – mitadisten, épp a Google az egyik, ami nagyságrendekkel szofisztikáltabb hirdetési megoldásokat kínál a Facebooknál… és ami talán még fontosabb is, sokkal kifinomultabb mérési rendszereket is, amivel sokkal precízebben mérhető a ROI.

Ha lesz pozitív hatása ennek a viharnak, akkor én örülnék neki, ha az lenne, hogy az ész nélkül social médiára költött pénzek megszűnnének létezni: vagy bizonyított alternatívákba vándorolnának át (mint amilyen a SEO vagy a keresőmarketing), vagy ha maradnak a közösségi térben ezek a büdzsék, akkor nem ész nélkül, hanem okosan költenék el őket.

A naaagy Facebook változásokról, keresős szemmel is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. Keresőmarketing vs. Social Media – Alma vs. Chili? Nagyjából az az érzésem, mintha megpróbálnánk eldönteni, hogy melyik a...

A név kötelez – a SUPERSEO konferencia tényleg szuper volt, erről írt Konrád és hh is. Ennek keretében jelentette be Longhand és Bazsó, hogy hamarosan megnyílik az iWiW, és hagyni fogják, hogy a Google-bot feldolgozza a tartalom egy igen jelentős részét. A felhasználók profilja nyilvános lesz (már persze abban az esetben, ha maga a felhasználó is ehhez hozzájárul), a klubok oldalai, az események, az apróhirdetések.

Kereső optimalizálás szempontjából pedig ennek komoly kihatása lesz, a teljesség igénye nélkül megpróbálok párat összeszedni.

Spam

A gond az, hogy az iwiw.hu a magyar nyelvű internet egyik legerősebb domainje, ami egészen biztosan vonzani fogja a spammerséget a SEO-val összetévesztő felhasználókat. Ennek egyik lehetősége a profiloldalak linkekkel való feltöltése lesz – bár ezt relatíve könnyen parkolópályára teheti a nofollow aktív használata. A nagyobbik gondot az fogja jelenteni, ha maguk a profilnevek (legyen az személy vagy klub) fognak rárepülni komolyabb kulcsszavakra. Ha jól értettem, akkor a sok technikai nehézség közül az egyik az URL-ekhez kapcsolódik, az http://iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=XXXXX típusú URL-ek le lesznek cserélve keresőbarátabbra, iwiw.hu/miyazaki-jun formátumban. Sajnos külföldi social oldalakon (pl. Ninges siteok esetében) gyakran bele lehet futni kulcsszavas profilnevekbe (a népszerűbb rendszerek esetében komplett botok vannak írva spames regisztrációk létrehozására), így nem lennék meglepve, ha találkoznánk iwiw.hu/olcso-kinai-wckefe-importorok (© Longhand) című személyekkel vagy klubokkal az iWiW-en a jövőben. [NEM, NEM TIPPET AKAROK ADNI SPAMMEREKNEK, sajnos ez elterjedt stratégia, ami be fog gyűrűzni előbb-utóbb enélkül a post nélkül is, inkább találjuk ki, hogyan védekezhetünk ellene.]

A domain erős lesz tehát, Longhand SEO tanácsai meg biztos jók lesznek, a Virgo meg ezeket a technikai-jogi-üzleti lehetőségekhez képest meg nyilván minél jobban igyekszik majd implementálni. Ha nem történik valami váratlan, akkor azt tippelném, hogy az iWiW oldalak jól fognak rangsorolódni a Google.hu találati listáin.

Nem tudom, mi lenne a jó megoldás – nyilván kell moderálni, de egy ilyen nagy látogatottságú oldalon ez azért macerás, esetleg a kluboldalak a Facebookhoz hasonlóan csak X rajongó összegyűjtése után kaphatnának ilyen URL-t. Vagy ha a találati listán sok ilyen spambe futnánk bele, akkor még mindig lehet spam reportot küldeni a Google-nek (Nebehaj Viktor állandóan javasolta is ezt a konfon), oszt oldja meg a Search Quality csapat, hogy megmaradjanak a releváns iWiW találatok, de használhatatlanok legyenek a spamprofilok.

Azt gondolom, hogy erre nyilván kell, hogy legyen egyébként valami algoritmikus megoldás, ami azonosítja a social networköket / bloghostokat, és elválasztja az ocsút a búzától anélkül, hogy ártana a fődomain megítélésének és bizalmának, különben egy WordPress.com, egy Blog.hu vagy egyéb blogszolgáltatót, de egy csomó (pl. Ning alapú) social networkkel nem találkoznánk a találati listákon. Lehet, hogy emiatt felesleges is az aggodalom, de azért nem árt a védelmen elgondolkodniuk az illetékeseknek.

Személykeresés

Többször hallottam már felbukkanni a social vs. search vitákban azt, hogy azért a személykeresés témakörében gyengébb a Google a közösségi hálózatokkal szemben. Ezt sosem tartottam valami erős érvnek, hiszen ha hozzáfér valamilyen adathoz a Google, akkor azt fel fogja tudni dolgozni, és jól fogja tudni prezentálni a találati listákon is. Nézzük meg például, hogy mit dob a SUPERSEO konf sztárvendégének, Nebehaj “Nem tudom, Te mit gondolsz erről” Viktor nevére való kereséskor a Google:

Ott a Google profile, a Twitter account az aktuális csiripekkel, meg a Facebook profil is megtalálható. Ami változni fog, hogy ide fel fog mászni az iWiW is – a nevekre való keresés pedig igen szép szeletet kihasít a teljes tortából, úgyhogy innét fog tudni hozni látogatót az iWiW. Valaki kérdezte tőlem a konferencián, hogy szerintem akkor meg fogja-e tudni verni az iWiW a Facebookot a találati listákon – azt nem tudom, de hogy megvan rá az esélye, az biztos. A Facebook nemzetközileg erős, a Google.hu viszont a lokális tartalmakat fogja előnyben részesíteni. Azt tippelem, hogy ez a “verseny” személyfüggő lesz inkább: ki melyik közösségi oldalon aktívabb, melyiken van több publikus ismerőse (a körbelinkelés miatt ez döntő tényező lehet). Ha megnézzük, akkor az én esetemben pl. nem tűnik fel sem a Facebook, sem a Twitter a top10-ben:

10-ből 7 találat olyan, ami általam kezelt oldalra vezet, valamint egy Wikipédia-bejegyzés amit egyszer majd kéne frissíteni, egy vendégpostom a sorozatjunkien, valamint egy ajánlás g-easytől. Egy jó ideje kevésbé vagyok aktív Twitteren, a Facebookon is kisebb gőzzel jelenek meg (leginkább egy fanpage-et kezelek akkor is, vagy privát csoportokban dumálgatok közelebbi ismerősökkel) – amikor aktívabb voltam, akkor azért feltűnt a Facebook és a Twitter profilom is a top10-ben, de a top20-ban ezek továbbra is ott vannak.

Az iWiW ilyen szempontból a reputáció menedzsmentben is hozhat újat. Vannak olyan ajánlatkérések, amik nem arról szólnak, hogy XY honlapot kereső optimalizálni kellene – hanem arról, hogy “pucoljuk ki a top10-et”, mert pl. kényelmetlen tud lenni egy Tékozló Homáros bejegyzés egy termékről vagy cégről. Egy megfelelően karbantartott, hivatalos Facebook page vagy – a megnyílás után – egy iWiW-klub bizony sokat segíthet egy-egy brandnek vagy személynek abban, hogy mi lesz róla látható a Google találatok élén.

Vissza is üthet persze a dolog – ha egy iWiW felhasználó átgondolás nélkül leokézza a profiloldalának nyilvánossá tételét, akkor ne csodálkozzon azon, hogy az iszunk-hányunk-belefexünk-típusú képei ezentúl még könnyebben hozzáférhetővé válnak a HR-osztályok számára. Igen, már régóta téma, de most még aktuálisabban bele kell majd verni az emberek fejébe, hogy a közösségi hálózat nem azt jelenti, hogy csak a barátaink látnak minket, hanem pont olyan, mintha a nyilvános blogunkban osztanánk meg minden infót magunkról.

Bár felhasználószámban a Facebook már beelőzte, azért azt nem gondolnám, hogy az iWiW szép lassan kiürül a közeljövőben – lesznek olyan felhasználók a továbbiakban is, akiket csak ott fogunk tudni megtalálni. Kulcsfontosságú lesz az, hogy az [origo] hogyan kommunikálja ezt a változást a felhasználókkal, és azok hogyan fogadják – főleg azok, akik idáig szentül meg voltak róla győződve, hogy a profiljukat úgysem látja más, csak az ismerőseik.

Helységnevek és apróhirdetések

Longhandnek már évek óta mániája volt, hogy lokáció alapú keresésekre milyen szépen rá lehetne repülni az iWiW-el, most ez is megvalósulhat. Ami viszont már középtávon is fájdalmas lehet több szereplőnek – például az apróhirdetési oldalak, ingatlanközvetítők számára, amelyek jellemzően keresőforgalomból tartják fenn magukat, kénytelenek lesznek megküzdeni egy új szereplővel, aki már induláskor iszonyatosan erős lesz. Gondolom, ez majd az [origo] számára is jelenthet újabb bevételi forrást (kiemelt apróhirdetések eladásának formájában például) az iWiW irányából a banneres / Etargetes bevételek mellett, de már csak a SEO miatt megnövekedő puszta forgalom is igen értékes lehet a számukra.

Nem tudom, hogy akár most, akár a későbbiekben tervezik-e megnyitni az appokat is a keresők előtt, de ha igen, akkor akár az app fejlesztésekbe is beköszönhet a SEO-korszak.

Az iWiW mindenképpen nyerhet tehát a kereső előtti megnyitással – ha mást nem, időt és pénzt a további fejlesztésekhez. A SEO önmagában nem fogja megváltoztatni a trendet, de a nagyobb látogatottság esetleg visszaszipkázhat felhasználókat (pl. legalább az apróhirdetési lehetőségek használatára).

Megnyílik az iWiW a Google előtt is a post from: Miyazaki Jun

No related posts.

Disclaimer: a blog szerzője a .CommerceDay-t szervező neo munkatársa.

Rengeteg marketinges konferencia van az országban, de kevés olyan van, amelyik egyetlen, húsbavágó kérdésre fókuszál: HOGYAN csináljunk PÉNZT online. Amikor marketingről beszélünk, hajlamosak vagyunk elveszni eszközhasználati kérdésekben – legyen szó például keresés vs. display hirdetés, vagy keresés vs. közösségi média kérdésekről, csak hogy a saját kedvenceimből idézzek.

A DotCommerceDay elsősorban gyakorlati példákat fog bemutatni jövő csütörtökön. Például hogyan lehet keresőmarketinggel akár 2 Ft-ért potenciális vásárlót szerezni. Az összeg rekordalacsony, de aki aktívan foglalkozik a keresők témájával, annak nem meglepő, hogy mennyire hatékony ez az eszköz. A Vatera Vera esettanulmány viszont arra derít fényt, hogy a közösségi hálózatok 0-24 órás használatával milyen sikereket, vagy éppen párizsi randiajánlatokat lehet összeszedni.

A kereső és a social persze szexi témák, a fókuszban vannak, de egy pénzcsináló e-gépezetnek érdemes más trendekre is figyelnie. A listingről általánosságban kevesebb szó esik, pedig ez Magyarországon legalább 3,5 milliárdos üzlet. Vagy éppenséggel az USA piac egyik legnagyobb vásárlófelhajtó eszköze a kuponozás, ami itthon mostanában teszi meg egyre ölesebb lépéseit.

A program nagyon-nagyon fókuszált és bullshitmentes előadásokat ígér – azt gondolom, hogy aki online akar értékesíteni, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia DotCommerceDay-re.

Egy nap a hatékony online értékesítésről is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. DigitalFestival 2009 – gyors megemlékezés A tegnapi nap folyamán került megrendezésre a 2009-es DigitalFestival, a...
2. Keresés ≠ Google Nemsokára publikus lesz az idei Digitális Média Tények Könyve, a...
3. Twitter szavazás prezentációkba építve Egy szerintem zseniálisan jó szolgáltatásra hívta fel a figyelmemet technográcia...

Alapbeállításban meglehetősen szkeptikus szoktam lenni azzal kapcsolatban, ha valaki új PPC rendszert akar indítani a már meglévőek mellé – úgy gondolom, hogy ehhez már túlságosan telített a piac, és túlságosan is a Google AdWords az uralkodó itthon is. A Kulcs-Soft talán egy ilyen kivétel lehet, hiszen meglehetősen specializált réteg érhető el rajta keresztül: elsősorban B2B felhasználókra lehetne vele lőni.

A hirdetések ugyanis a Kulcs-Soft programjaiban és partneroldalain jelennek meg, mint amilyen például a Bookmania.eu e-könyves sitejuk.

A mindenféle számlázó, raktárkészlet nyilvántartó, CRM és egyéb kimondottan üzleti szoftverek egy nagyon jó KKV-s réteget sejtetnek, akik felé egy speciális csatorna nagyon-nagyon értékes lehet.

A lehetőség tehát ígéretes, azonban a megvalósításon úgy érzem, lehet még mit fejleszteni.

A gyors regisztrációt követően egyből kapunk egy 20.000 Ft-os keretet, amit elkölthetünk a rendszerben – ennek terhére kezdtem el bohóckodni egy picikét. Egyből feltölthetjük a hirdetésünket, a megfelelő kulcsszavakkal és hirdetési szöveggel.

Egyetlen darab, teljesen egyszerű listában adhatjuk meg, hogy  milyen szavakra akarunk megjelenni. Ez így ebben a formában pofonegyszerű – az én Google AdWordshöz szokott tudatomnak túlságosan is az. Az AdWords használatot hallottam már pilótavizsgaként  emlegetni (nagy álmom, hogy megtanulok repülőt vezetni, ha eljutok odáig, ígérem, megírom, melyik a bonyolultabb ), szóval lehet, hogy a célközönség szempontjából üdvös lehet egy ennyire leegyszerűsített valami.

Csakhogy ez – szerintem – hosszútávon mindenképp fejlesztésre szorul, mindjárt meglátjuk, hogy miért is. Előbb azonban a hirdetési szöveg hozzáadása jön, ami szintén a pofonegyszerű kategória:

50 karakter címsor, 190 karakter hirdetési szöveg, plusz a link. Egy link, nem külön landing URL és display URL, ahogy az a Googleben, Etargetben megszokott – amivel látható is a kép alsó részén, az előnézetben a probléma. Ha felparaméterezem az URL-t, akkor szerintem riasztóan rosszul néz ki a dolog, szvsz mindenképpen érdemes lenne bevezetni itt is a display URL fogalmát.

Ami viszont nálam a legnagyobb negatívum – ennyivel kész is van a kampány. Úgy tűnik, a rendszer tervezői abból indultak ki, hogy a csatlakozó cégek amúgy sem szeretik túlbonyolítani a dolgokat, tehát cégenként elegendő lesz egyetlen kampány, egyetlen hirdetési szöveggel és egyetlen kulcsszó listával. Eeeennnyiii. Nem tudok megadni alternatív szöveget (hátha szeretnék különböző variánsokat tesztelni), vagy épp különböző kulcsszavakhoz különböző hirdetést – mert mondjuk alapvetően a Google AdWords szóra mást hirdetnék, mint a keresőoptimalizálásra.

Könnyen lehet tehát kampányt indítani emiatt, viszont azt gondolom, hogy a legátlagosabb cég esetében is bármikor felmerülhet, hogy különböző célcsoportoknak különböző szövegeket, kampányokat akarjon indítani – és erre nincs lehetősége. Egy magamfajta search-geeknek meg ez alap igénye.

A másik komoly problémám a rendszerrel az az árazás:

Ez komoly? Most indult a rendszer, és 136 Ft-os CPC-vel kell megkínálni – bármire is akarok hirdetni? OK, hogy nagyon jó a célcsoport (B2B, akik ráadásul hajlandóak is a zsebükbe nyúlni), de ez soknak tűnik. De nem is a mértékkel van a baj.

Hanem azzal, hogy a minimális kattintási árat a programokban és a partnersiteokon nem az adott kulcsszavakhoz méri a rendszer, hanem az összes hirdetéshez ezek szerint. Képzeljük el azt a szitut, hogy mondjuk a Google-ben nem kulcsszavanként / siteonként számolódik a licit, hanem globálisan: ha scifi regényt akarok hirdetni könyves oldalakon, akkor is ugyanakkora árat kell fizetnem, mint amennyit a bankok megadnak a hitel kulcsszóra a nagy portálokon?

A Kulcs-Keresőben magában ez a limit nem érvényesül, ott töredék áron sikerült megjelenni:

Ez viszont előhozza azt a problémát, hogy nem tudok külön licitet megadni a “keresési hálózatra”, azaz a Kulcs-Keresőre, és a “tartalmi hálózatra, vagyis a partneroldalakra, programokra. És ez utóbbiakat nem tudom szűrni sem.

A szűrés pedig fontos lenne, mint a mellékelt ábra is mutatja:

Keresőmarketing tanácsadóként egy keresőmarketinges hirdetéssel TÉNYLEG egy főképp sci-fis e-bookokkal teli oldalon akarok megjelenni? Nem, ezen az oldalon az SFportal című hobbilapomat akarnám hirdetni. És egy, a profilomtól ennyire távol lévő oldalon egészen biztos, hogy nem 136 Ft-os CPC-ért akarnék hirdetni.

Javaslatok

A fenti negatívumok ellenére tartom a post elején mondottakat: egy ilyen meglévő elérésre lehet jó és sikeres PPC rendszert alapozni. Az AdWords-el, Etargettel, CT Networkkel nem hinném, hogy fel tudná venni a versenyt, de nem is kell neki, ha bevállalja, hogy itt nem tömegeket, hanem egy üzleti szegmenst lehet elérni – és a célzási lehetőségeket ennek megfelelően adja meg.

Fontos, hogy lehessen többféle szöveget, és az azokhoz tartozó kulcsszót megadni, akár valamiféle egyszerű CSV importot lehetővé tenni, amivel mondjuk az AdWords kampányokat át lehet húzni. [Bár nagy valószínűséggel nem az AdWords copypaste az üdvözítő eljárás hosszútávon.]

Muszáj elválasztani egymástól a Kulcs-Kereső találati oldalait, és a különféle partnerlapokat, valamint Kulcs-Soft programokat, mert más a kettő. Nem tudom, hogy a Kulcs-Keresőt egyáltalán mennyien használják. [Tripla-zárójeles megjegyzés: nagyon fura, hogy a Bookmania keresője a Kulcs-Keresőbe visz, és ha egy Bookmanián publikált szerző nevére keresek, akkor nem ad rá találatot.]

Ami szerintem a kitörési pont lehetne, az pont nem a kereső. Hanem a Kulcs-Soft programjai.

Hogyan lehetne szegmentálni a Kulcs-Soft ügyfeleit? Hát például annak alapján, hogy milyen programokat használnak! Más az a cég, amelyik csak a Kulcs-Számla Light nevű alap számlázó programot használja – mint az, amelyik a Kulcs-Raktár nevű raktárkészlet nyilvántartót használja. Előbbi akármelyik egyéni vállalkozó lehet, utóbbinak nyilván van raktára, árukészlete – a Kulcs-Raktárban nagyobb értelme lenne mondjuk webshop keresőoptimalizálást hirdetnem. Aki útnyilvántartót használ, annak esélyebben lehet eladni autókkal kapcsolatos termékeket. Van web alapú CRM rendszere a Kulcs-Softnak, amelyik havidíjas, felhasználónként – mi van, ha én kimondottan pár fős vállalkozásokat akarok elérni, vagy épp olyat, ahol legalább egy tucat munkatárs használja a rendszert? A Kulcs-Könyvelés Plusz korlátlan cégre szóló licenszét nyilván könyvelőcégek veszik meg – nem tudom, megjelennek-e hirdetések ezekben a szoftverekben is, de ha igen, lehet, hogy pont őket akarnám elérni.

Persze, az ilyen opciókkal óvatosan kell bánni, nehogy pont az riassza el a szoftvereket már használó ügyfeleket, hogy úgy érzik, túlságosan pontosan vannak megtalálva a hirdetésekkel, és adatvédelmi aggályok merüljenek fel.

Mindenesetre, ha már csak a kereső, a szoftverek és a partneroldalak elválaszthatóak egymástól, az már egy nagy előrelépés lenne a célzásban. Nagyon-nagyon hasznos lenne egy felsorolás, hogy egyáltalán pontosan mely programokban és oldalakon jelenik meg a hirdetésünk.

Ha lehetne külön célozni ezt a három területet, és a jelenleginél kifinomultabban, akkor ez nyilvánvalóan magával kellene hogy vonja a licit-rendszer újragondolását is, ami szerintem egyébként is szükséges lenne – viszont hosszútávon profitot maximalizálna, ami valószínűleg nem egy rossz mellékhatás.

SZVSZ.

Kulcs-Kereső PPC teszt is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. SEO vs. PPC Az örök visszatérő téma. Az idei Keresőmarketing Napra is beérkezett...

Mindkettőt, csak a megfelelő helyen és időben. Egy jó étterem jó menüjében a főfogásnak meg a desszertnek is meg van a maga helye.

Amikor arról vitatkozunk, hogy akkor most a közösségi aktivitásokba vagy a keresésbe kell energiát fektetni, akkor valahogy egy valamiről feledkezünk meg: magáról a célról. Ügyfelenként, hirdetőnként változik, hogy mi is ez a cél – a cél ismerete nélkül pedig finoman szólva is nehézkes megtalálni a megfelelő eszközt.

Születésnapra inkább viszek szülinapi tortát, mint chilisbabot.

Másra jó a keresés, és másra jó a közösségi média – és ismét másra jók azok a hirdetési rendszerek is, amelyek akár egyikre, akár másikra alapulnak.

Amikor social vs. search-ről beszélünk, akkor kimondva-kimondatlanul azt a kérdést boncolgatjuk, hogy akkor most a Google vagy a Facebook lesz-e az online világ ura. Jelentem, mindkettőnek lesz egy-egy saját királysága, és ha nem cseszik el, akkor mindkettő ragyogóan meg is fog élni belőle.

Amit Doransky ír arról, hogy “A felhasználók kattintási és lájkolási mintázatai alapján fog hirdetést elhelyezni a Facebook a tartalmi partner hálózatban”, az egy működőképes dolog, remélhetőleg sokkal jobban fogják implementálni a dolgot, mint a jelenlegi belső hirdetési rendszert, ami kifinomultságban fényévekre van az AdWords-től. Ahogy Bánónak is igaza van abban, hogy a Google “Minden egyes keresésre a létező legrelevánsabb hirdetéseket fogja adni”, ami még hosszú-hosszú ideig az egyik létező leghatékonyabb hirdetési forma lesz. (A “social ki fogja nyírni /  vissza fogja szorítani a keresést” című jövőképeket már csak hivatalból is marhaságnak tartom.)

A kétféle megközelítés nem kell, hogy egymás konkurense legyen. Sőt. A nyugati világ egyik legnépszerűbb buzzwordje az integráció, a többféle csatorna és eszköz megfelelő mixelése. Hirdetőként nem Facebook usereket, nem is Google usereket, hanem vásárlókat akarok elérni, és azt nézem meg, hogy a célközönségem mit csinál, hova jár – és a megfelelő helyeken csapkodom le a labdát.

Az sem mindegy, hogy a vásárlási folyamat mely szakaszában mivel akarjuk elérni a felhasználót – olyannyira nem, hogy még egyes kulcsszó típusok is más-más fázishoz kapcsolódhatnak. [Erről már volt szó egy korábbi bejegyzésemben is.] Az ismertség építésre, az érdeklődés felkeltésére a tartalmi hálózat, a közösségi média vagy akár a szimpla bannerkampány is sokszor hatékonyabb, mint a Google keresőjében való megjelenés – ez utóbbi viszont elengedhetetlenül fontos lehet ahhoz, hogy a teljes folyamat konvertáljon. (Emellett pedig fontos visszajelzést is nyújt: ha jó volt az egyéb online vagy offline kampány, akkor többen fognak a márkanevemre keresni, mint egyébként – a keresésszám jó indikátora az egyéb aktivitások sikerességének.)

A lényeg: ne a gombhoz akarjunk kabátot venni, az egyes hatékony marketing eszközök használata önmagában még nem jelent hatékony marketinget. Az egyes eszközök között a legtöbb esetben nem az OR, hanem az AND kapcsoló áll – amennyiben beleilleszkednek egy stratégiába. Jó étvágyat kívánok mindenkinek.

Keresőmarketing vs. Social Media – Alma vs. Chili? is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. Keresőmarketing – keresőszavak nélkül? A Search Engine Land számolt be egy cikkben a SES...
2. Keresőmarketing Nap 2010 – twitter A Keresőmarketing Napon ülök épp – és Twitteren próbálom közvetíteni...
3. Digitális Média Tények Könyve 2009 A DigitalFestivalra jött ki immáron második alkalommal a Digitális Média...

Milyen a viszonyuk a PPC-s szakemberekkel?

Én például marhára jól megvagyok magammal, de úgy tűnt, a többiek sem feltétlenül akarják máglyán elégetni a PPC szakértőket.

Balga módon azt hittem, hogy előbb-utóbb elhalnak azok a kérdések, amelyek azt feszegetik, hogy a PPC jobb-e vagy a SEO, de nem, az utóbbi hetekben a Twitteren is, SEO fórumon is, meg mindenfelől jönnek ilyen vagy olyan ténymegállapítások, amelyek egyik vagy másik eszköz nagyságát, illetve halálát propagálják.

A SES Chicago decemberi eseményén (ejjj, de szeretnék egyszer eljutni egy ilyen konferenciára) a szakma amerikai nagyágyúit eresztették össze, hogy mondjanak véleményt a kérdésben – úgy látszik, az online marketingben jócskán előrébbjáró tengerentúlon sem egy lefutott kérdéskörről van szó… gyanítom, a jövő évi Keresőmarketing Napon megint lesz hasonló kérdés. [Konrád, esetleg lehetne hasonló kerekasztal beszélgetés jövőre!]

A Searchenginewatch beszámolójában részletesen elolvashatóak a különböző álláspontok, olvassátok el – én csak szemezgetek / kivonatolok belőle. És persze kommentelek.

Érvek a PPC mellett

- Egy teszt siteon a PPC 2,03%-os konverziót hozott, míg az organikus forgalom csak 1,26%-ot; egy másik esetben a PPC-ből érkező látogatók 117 dollár költöttek átlagban, míg az organikus forgalom csak 106 dollárt hozott; egy látogató átlagos értéke [nem egyértelmű a beszámoló alapján, hogy melyik esettanulmány szerint] 2,38 dollárt ért a PPC forgalomból, míg az organikus csak 1,35 dollárt. A PPC-s látogató 238 másodpercet töltött az oldalon, míg az organikus csak 219 másodpercet.

Komment: Ami nem látszik a beszámolóból, hogy

a., mennyi befektetés kellett a PPC-s forgalomba, és mennyi befektetés az organikusba. Azaz, a legfontosabb adatot, a ROI-t nem látjuk
b., nem látjuk a pontos forgalmi adatokat sem. Azaz, hogy mennyi látogató jött be PPC-ből és mennyi SEO-ból. Ha organikus forgalomból mondjuk 20%-al több látogató jön be, de a konverziók száma kb. ugyanannyi, mint a PPC-é, akkor nyilván romlanak a százalékos értékek. Persze az is elképzelhető, hogy az organikus forgalom sokkal kevesebb, mint a fizetett, ez esetben mintavételezési probléma is felmerülhet: nem mindegy, hogy 1000 db. organikus látogatót hasonlítok-e 10.000 PPC-s látogatóhoz.
c., és ami a legfontosabb: nem látjuk, hogy melyik eszköz milyen kulcsszavakra hozta be a látogatót. Míg mondjuk az “olcsó digitális fényképezőgép” kulcsszó akár a 2-3. találati oldalról is hozhat egész sok látogatót, addig a “Nikon D3000 árak” lehet, hogy kevesebbet hoz már a top AdWords pozícióból is, de jobban fog konvertálni, mert ott már a látogató 100%-osan tudja, mit akar venni. A SEO és a PPC konverziós összehasonlítását tehát kulcsszó szinten kellene elvégezni, nem pedig az összforgalom alapján.
d., valamint: ha én a megrendelő lennék, szívem szerint azt a 106 dollárt is zsebre vágnám, ami a SEO-ból érkezik.

További PPC érvek:

- Egy új honlap esetében nincs más gyors megoldás, mint a PPC. [Stimt, a SEOhoz idő kell. Bár néha a megfelelő kulcsszavak, kulcsszó-kombinációk kiválasztásával is lehet hetek alatt eredményt elérni, nem mindig kell a 3-6-12 hónap.]

- Tesztelhetőség: különböző hirdetés szövegekkel lehet kísérletezni, és meg lehet találni a legjobbat. [Komment: egy jól beágyazott, jól optimalizált honlap esetében a meta description átírásával el lehet érni ugyanezt az eredményt. Bár tény, hogy egy ilyen átírást először az AdWords segítségével tesztelnék. ]

- Azonnali beavatkozás: ha túl sok a megrendelés, a PPC leállítható, kevés látogató esetén pusholható.

- Szezonális termékek esetén telíthető a piac. [Komment: nem értek egyet, lásd KGFB kampányok november-decemberben: az a cég, amelyik organikusan is jelen van a KGFB-s kulcsszavakra, előnybe tud kerülni azokkal szemben, akik csak szponzorált hirdetésekkel tudnak jelen lenni.]

- Kontroll: a hirdetésszöveg (title és description), az üzenet, a landing page, és a marketing költés felett. [Komment: Megfelelő SEO-val a title, description, és a landing page kontrollálható - a "marketing költés" rész pedig attól függ.]

Érvek a SEO mellett

- Mert tízszer akkora forgalmat hoz a SEO, mint a PPC. [Komment: Attól függ egyébként. Maradva a KGFB példánál, én úgy gondolom, hogy amikor valaki a legolcsóbb kötelező biztosítást keresi, akkor szétkattintja a találati oldalt, attól függetlenül, hogy szponzorált vagy organikus találatról van szó. Illetve arról nem nagyon láttam elfogadott felmérést még, hogy a top pozíciós hirdetések mennyit "rabolnak le" az organikus forgalomból.]

- Mert segít a PPC kampányok árazásán: egy “egészséges” domainnek kevesebbet kell licitálnia, mint egy újnak – egy új domainre pedig kevesebb a licit, mint egy bannoltra. [Komment: Stimt, bár ezt nem feltétlen domain, inkább landing page alapján teszteltem ki nemrég. De valószínűsíthetően egyébként - akárcsak a SEO-ban - belejátszhat a domain életkora, és főképp a domain iránti bizalom - TrustRank - a minimum licit számításába. Ugyanakkor: volt olyan kampányom nemrégiben, ahol kimondottan pocsékak volt a landing page-ek, emiatt 200 Ft-os (!!!) minimum licitet kért az AdWords bizonyos kulcsszavakra. Az olcsóbb kulcsszavakkal relatíve gyorsan, néhány nap alatt sikerült egy jó historyt felépíteni a fióknak, majd bevállaltam ezt a minimum licitet. Az alapból drágán számított kulcsszavakra sikerült elérni 15% feletti CTR-t, aminek köszönhetően megkaptam a 7-10 között Quality Score-t: a minimum ár lement 2-10 Ft-ra. Azaz: ha jó a célzás, jók a hirdetés szövegek, minden stimmel, KIVÉVE a landing page-et, akkor is levihető normális szintre a CPC. Ehhez azonban a kezdeti időkben komoly anyagi befektetés szükségeltetik: meg kell kínálni az AdWords rendszert a magas licittel.]

Summa summarum

Én úgy látom, hogy akár a SEO, akár a PPC szakértők részéről egyfajta hitvitát láthatunk. Egyfelől, mindkét félnek vannak olyan érveik, amelyek megállják a helyüket: el tudok képzelni olyan PPC kampányt, ami konverziós szempontból hatékonyabb, mint a SEO, és nyilván egy csomó esetben a SEO nagyobb forgalmat, ezáltal több konverziót hoz.

A hitvitáknak bizony sok esetben van jól felfogott üzleti, anyagi érdeke is a háttérben: egy PPC szakértő nyilvánvalóan abban érdekelt, hogy a saját eszközét fogadtassa el hatékonyabbnak – ahogy pontosan ugyanez a motiváció megvan egy SEO szakértőben is. És ami a legjobb: mindkét fél 100%-os hittel és meggyőződéssel fog érvelni a saját eszköze mellett, ő maga is el fogja hinni ezeket az érveket – mert, ismétlem, ezek egyenként amúgy tényleg megállhatják a helyüket.

A magam részéről azonban nem hiszek abban, hogy az online marketingnek lenne Szent Grálja, vagy létezne Onlinemarketing Bölcsek Köve. Nem gondolom, hogy el KELLENE dönteni, hogy a SEO vagy a PPC a hatékonyabb: mind a kettő hatékony a maga módján, és a saját tapasztalatom alapján a kettő egészséges mixe a működőképes. Az arányokat pedig esete válogatja. Megrendelőként én mindenképpen ragaszkodnék ahhoz, hogy SEO-ból is, PPC-ből is a legjobb minőséget akarjam – aztán hogy melyik mennyit hoz a konyhára, arra ott az Analytics.

SEO vs. PPC is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. SEO és PPC integráció A múltkori SEO vs. PPC viszonyt taglaló postomra egy nagyon...
2. Blogok vs. kereső optimalizálás [Internet Hungary előadás] Nem akartam volna én előkaparni a tavalyi Internet Hungary-s előadásomat,...
3. A naaagy Facebook változásokról, keresős szemmel A mostani, Facebook oldalakkal kapcsolatos változások azokra a viharokra emlékeztetnek...

A Webisztánon és Konrád blogjában is a kommentek között rendszeresen felmerül a kérdés: TÉNYLEG siker volt-e a Vatera Vera kampány, üzletileg TÉNYLEG megérte-e a valószínűleg nem két filléres befektetést a dolog – tévékampánnyal, rádió spotokkal, forgatással, online felületekkel, mindennel együtt.

Egyébként pedig addig furcsa sikeres kampányról beszélni, amíg nem látszódnak tisztán a kiadás/bevétel oldalak. Az előbbi gondolom még ok, de – a jellegéből adódóan – a bevételi oldal majd talán csak pár hónap múlva lesz mérhető.

Szól Kutyuu kommentje a Webisztánon, és Konrádnál is hasonló kétely heliox részéről fogalmazódik meg:

Minden ilyen kampány befektetés. A befektetés megtérülése pedig pénz, bevétel. Na ezt hogyan mérjük? Mennyi lett volna a kampány nélkül a nyereség az év végén, és mennyi ezzel?

Érintőlegesen már mindkét helyen megírtam, hogy egy online kampány (legyen az AdWords, banner, és bármi más az online adta széles eszköztárból) sikerességének fokmérője sok dolog lehet, megrendelője és kampánya válogatja.

Főleg a keresőmarketing kampányoknál hisszük azt, hogy a direkt eladás kell, hogy a fő mérőszám legyen: elköltöttem 1000 Ft-ot CT-kre, és ebből lett 5000 Ft hasznom, akkor jó volt a kampány. Csakhogy nem minden kampánycél ennyire egyszerű.

Amióta létezik az SFportal nevezetű hobbi projectem, mindig felmerül, hogy kéne egy scifis webboltot indítani. Ehhez persze kéne némi befektetendő tőke, ki kéne találni a logisztikát, munkatársakat kéne felvenni, stb – nekem speciel ezek nem egyszerűek. Ez a virtuális project viszont jó arra, hogy példálózzak vele picit. Mint példa persze erősen sarkított és leegyszerűsített, és nem számol minden egyes változóval.

Tegyük fel, hogy tényleg elindulunk egy scifis online könyvesbolttal, és erre kell kitalálnom egy kampányt: nyilván fektetek energiát a bolt SEOjába, és nyilván felmerül az is, hogy a bevezetéshez, az akciók promójához igénybe veszek némi AdWords-öt is. Sokat segít, hogy van egy “ingyen” médiafelületem is – maga az SFportal, ahol az ingyenesség annyit jelent, hogy nem kell saját magamnak médiaköltséget fizetnem.

Saját magamnak nyilván ingyen csinálom a SEO-t, és az AdWords kampányokat is ingyen csinálom magamnak – amely ingyenesség azt jelenti, hogy a saját időmet így is, úgy is bele kell raknom a dologba.

Akkor számolgassunk egy picit: egy átlagos könyv bolti árát határozzuk meg 2000 Ft-ban. Akár nagykertől, akár direkt a könyvkiadótól ezt a könyvet el tudom hozni 40-50%-os kedvezménnyel, mint bolt, az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy 1000 Ft-ba került nekem ez a könyv.

Egy olyan piacról beszélünk, ahol alappá vált, hogy 15-25% közötti kedvezményt adnak az online boltok, sőt, X érték felett ingyenes kiszállítás is jár a vásárlónak. Hogy ne bonyolítsuk a számolgatást, mondjuk azt, hogy kedvezménnyel és kiszállítással együtt 500 Ft-ot engedtem a könyv árából.

2000 – 1000 – 500 = 500 Ft-om maradt, amiből gazdálkodnom lehet. Ebbe bele kell vennem az egy példányra jutó költségeket: a webshop fenntartási költségeit, tárhelytől elkezdve valamilyen havi átalánydíjas programozói supportot, a logisztikai költségeket. És persze szeretnék némi hasznot is a történeten.

Tegyük fel azt az optimális helyzetet, hogy kötetenként van 200 Ft marketing büdzsém, amit elkölthetek, és tegyük fel, hogy erre még mindig az AdWords a legköltséghatékonyabb eszköz. [Ha már a SEO a saját projectemnek ingyen van ugyebár.] Mivel a Bookline-tól kezdve a Polc.hu-n át nagyon sok hirdető van könyves témákra (és igen, a scifis keresésekre is hirdetnek), ezért van egy közepes verseny az engem érintő kulcsszavakra is. De elég jól össze tudom rakni a kampányomat, a landing page-ek a SEOnak köszönhetően abszolút fókuszáltak, emiatt kapok 7-10-es Quality Score-t. Nagy valószínűséggel 10 Ft-os átkattintási árból meg fogom tudni úszni a történetet, hosszútávon pedig akár 10 Ft alá is le tudom majd szorítani az árakat.

Azaz, egy könyvre vetítve 20 átkattintást tudok megvásárolni, és ebből 1 vásárlásnak történnie kell – akkor vagyok nullszaldón. Ha 2-en vásárolnak, akkor lesz nyereséges a történet – amennyiben azt mondom, hogy azonnal meg kell térülnie a befektetésnek. Az 5-10%-os konverziós arány viszont egy frissen indult online bolt esetében meglehetősen necces cél lehet – ha pl. van egy olyan vetélytárs, mint a Bookline.

Kizárólag a keresés szemszögéből nézve a dolgot, valahonnan hallott a felhasználó egy jó könyvről, és meg akarja venni: be fogja ütni a keresőbe, és meg fog nézni egy csomó találatot, és megnézi, hogy hol tudja a legolcsóbban megrendelni a cuccot. Ha én is hirdetek, és jól hirdetek, akkor hozzám is ellátogat – ez máris pénzbe kerül nekem. Valamivel rá kell vennem, hogy inkább tőlem rendeljen, mint a Bookline-tól, amely egy bejáratott, ismert brand. És pont emiatt sokkal nagyobb a látogató bizalma a Bookline iránt, mint irántam. Azt a könyvet, amit tőlem meg tud venni, nagy valószínűséggel meg tudja rendelni a Booklinetól is, valószínűleg hasonló áron, valószínűleg ugyanúgy ingyen kiszállítással. (Sőt, a méretgazdaságosság miatt lehet, hogy a Bookline egyes esetekben jobb árat fog tudni mondani, mint én.)

Lényeg a lényeg: pontos célzás ide, leszorított CPC oda, usability szempontoknak 100%-osan megfelelő landing amoda, komoly esély van arra, hogy bizony az AdWords kampányom veszteséges lesz. Előfordulhat, hogy az eladások nem fogják kitermelni a befektetett marketing büdzsét.

Hagyjam a fenébe akkor a történetet, és nézzek szembe azzal, hogy a könyveladás rossz üzlet? Vagy találjak ki egy reálisabb kampánycélt?

Lehet ilyen kampánycél az, hogy mondjuk valamiféle csomag ajánlatot dolgozok ki, összepakolok mondjuk 3 könyvet (mivel scifiben, fantasyben rengeteg regénysorozat van, ez nem is bonyi), esetleg bízom benne, hogy az az egy vásárló viszont több cuccot rendel, ami jobban kitermeli a költségeket.

Vagy pedig átgondolom, és rájövök: nem célom az, hogy az első vásárlásból legyen nyereségem. Mondhatom azt, hogy én a második, harmadik vásárlásból akarok nullszaldóssá majd nyereségessé válni. Azaz, egy hosszabb ciklust képzelek el. Igen, elköltök egy adag pénzt AdWordsre, hogy behozzam az első vásárlásokat, de valójában regisztrációkat akarok gyűjteni, és kitalálok majd egy hosszabbtávú, valószínűleg eDM-re alapuló stratégiát, ami majd behozza a nyereséget.

Ebben a pillanatban viszont már két teljesen különböző marketing kampányról beszélünk! Az egyik célja az adatbázis gyűjtés, a másik célja pedig az adatbázis megdolgozása. Az első esetében felállíthatok olyan kampány célokat, mely szerint szeretnék X eladást produkálni, és szeretnék Y számú regisztrációt begyűjteni. Ahol az X valószínűleg kevés lesz, az Y viszont sokkal több. Ha a kampány végére bejön (esetleg túl is teljesül) a megcélzott X és Y, akkor sikeresnek fogom értékelni a kampányt – annak ellenére, hogy esetlegesen nem térült meg azonnal a befektetett büdzsé.

A második, hosszabb lefutású, folyamatos kampánynak lehetnek már olyan céljai, hogy legyen Z darab oldalletöltés (böngésszék a kínálatunkat!), és N darab eladás. Ott meg már szerepet kaphatnak a pl. az Amazonra jellemző megoldások, hogy a rendszer figyeli, mi érdekli a vásárlót, és olyat ajánl neki – nem pedig összevissza mindenféle vackot.

A scifis könyvesboltom esetében meg fogja érni nekem az AdWords kampány? Valószínűleg igen. Nyereséges lesz-e azonnal? Nagy valószínűséggel nem.

Arra nem tudok választ adni, hogy a Vaterának hozott-e azonnali nyereséget a Vera kampány pl. a tranzakciós díjak tekintetében. Itt ugyanis a kérdés sem feltétlenül megfelelő. Viszont az előre kitalált kampánycélok mentén könnyen el tudják dönteni, hogy megérte-e nekik a befektetést.

Nyereséges volt-e a Vatera Vera kampány? is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. E-commerce vendégpost – Kedvenc oldalam: Spoonflower Voilá, a blogom életének első vendégpostja érkezik, vuderalis kollegám bejegyzése....

Keresőmarketing Nap 2010 – twitter is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. Keresőmarketing vs. Social Media – Alma vs. Chili? Nagyjából az az érzésem, mintha megpróbálnánk eldönteni, hogy melyik a...
2. Google killer Twitter? Az utóbbi hetekben, hónapokban folyamatosan röppentek fel a pletykák, mely...

Néhány napja viszont végre a Feedburner automatikusan megcsinálja ezt a dolgot, ha igényled. Ehhez mindösszesen az Analyze / Configure stats menüpontba kell bemenni a Feedburner felületén, és két lépésben beállítani:

A későbbiekben pedig valahogy úgy fog kinézni a dolog az Analytics felületén, mint a ReadWriteWeb screenshotján (mivel én magam is csak egy negyed órája kapcsoltam be a dolgot, ezért saját screenshottal egyelőre nem tudok szolgálni):

Egyelőre csak és kizárólag az átkattintásokról fog tudni reportot adni az Analytics, de kezdetnek már ez is jó dolog. Azonban a Google azt ígéri, hogy a következő hetekben újabb és újabb statisztikai fícsöröket fognak kihozni a Feedburnerhez – így remélhetőleg egyre pontosabb adatokat láthatunk.

Feedburner – Google Analytics integráció is a post from: Miyazaki Jun

No related posts.

Én is megyek kerekasztal beszélgetni, Longhand, Mosquito, Bánó társaságában fogunk beküldött / helyszínen feltett SEO kérdésekre válaszolni.

Bővebb infó, valamint előzetes kérdésfeltevési lehetőség a Keresőmarketingnap honlapján.

Keresőmarketingnap 2009 is a post from: Miyazaki Jun

Related posts:

1. DigitalFestival 2009 – gyors megemlékezés A tegnapi nap folyamán került megrendezésre a 2009-es DigitalFestival, a...